Lezuhant egy robbanóanyagot szállító, ukrán 141-es drón az oroszországi Tula megyében lévő Kirejevszkben – közölték a rendvédelmi szervek a TASZSZ orosz hírügynökséggel.
A Tulától mintegy 30 kilométerre délkeletre történt incidensben három civil könnyebben megsérült, és három többemeletes lakóházban, valamint néhány gazdasági épületben is károk keletkeztek. A helyszínen a hatóságok vizsgálatot folytatnak.
Március során már két hasonló eset történt az Ukrajnával nem határos régióban, amelyben több hadiipari vállalat működik. Ezek is bizonyítják, hogy a kijevi rezsim már nem csupán „honvédő háborút” folytat.
Az esetről említést tett Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője is a vasárnapi hadijelentést ismertetve. Beszélt arról is, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap során mintegy 440 főt veszítettek el a harcokban. Közülük több mint kétszáz katona a Donyeck körzetében folyó harcokban esett el.
Közben Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva azt mondta ma, hogy Oroszország és Kína nem hoz létre katonai szövetséget, és senkit sem fenyeget, a Nyugat viszont új, globális tengelyeket alakít ki, hasonlóan ahhoz, ahogy azt Németország és Olaszország fasiszta rezsimje, illetve a militarista Japán tette a 30-as években. Nehezményezte a globális NATO létrehozására irányuló törekvéseket, amelybe Új-Zélandot, Ausztráliát és Dél-Koreát is be akarják vonni. Emlékeztetett rá, hogy az év elején brit–japán megállapodás jött létre a katonai együttműködésről.
Úgy vélekedett, hogy az Amerikai Egyesült Államok maga alatt vágja a fát azzal, hogy egyes országok, köztük Oroszország számára akadályozza a dollár használatát az elszámolásban, és rámutatott, hogy ilyen célokra a nemzeti fizetőeszközök is megfelelnek, köztük a kínai jüan is. Putyin szerint nem a szkeptikusok, hanem az irigyek állítják azt, hogy Moszkva Peking befolyása alá kerülhet. Rámutatott, hogy az európai gazdaság függősége sokkal nagyobb Kínától, mint az oroszé.
Putyin a nyugati országokat az ukrajnai konfliktus felbujtóinak és uszítóinak nevezte, megismételve álláspontját, miszerint a válságot az általuk támogatott 2014-es kijevi fegyveres alkotmányellenes puccs indította el. „Meg kellett védenünk a Krím lakosságát, és végül valamilyen formában támogatást kellett nyújtanunk a Donyec-medencének is” – mondta, hozzátéve, hogy a Nyugat „a vörös, sőt a bordó vonalat is átlépi” azzal, hogy fegyvert szállít a kijevi rezsimnek.
Az elnök szerint a Nyugat titokban, éjszaka szállítja a fegyvereket, amelyeket az orosz hadsereg megpróbál a folyamat közben megsemmisíteni. Elismerte, hogy olykor sikerül, olykor nem, hozzátéve: Moszkva nem fogja a szállításokat közönyösen, ölbe tett kézzel szemlélni.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Londonban éppen az orosz–kínai csúcsra időzítve jelentették be a szegényített urániumot tartalmazó lőszerek Ukrajnába szállításának szándékát. Elmondta, hogy Oroszországnak van mivel válaszolnia, és több százezer ilyen lövedékkel rendelkezik. „Egyelőre nem vetjük be őket” – mondta. Putyin elutasította a brit állítást, miszerint a gyengített uránt tartalmazó lőszerek bevetésének nincsenek káros következményei. „Ez nyilvánvalóan nem így van. Tény, hogy valóban nem minősülnek tömegpusztító fegyvernek. Ez igaz. De a (páncéltörésre használt) szegényített urániumlövedék magjából mégis úgynevezett sugárzó por keletkezik, és ebben az értelemben mindenképpen a legveszélyesebb fegyverek közé tartozik” mondta az orosz elnök.
Emlékeztetett rá, hogy a volt Jugoszláviában és Irakban, ahol ilyen lőszereket vetettek be, a helyi lakosok körében a rákos megbetegedések száma a sokszorosára nőtt. Rámutatott, hogy az ukrán fegyveres erők olyan övezetben vetnék be a gyengített urániumot – a termőföldet is megfertőzve –, ahol olyanok élnek, akiket Kijev a sajátjainak tekint.
