A romániai kommunizmus bűneit kutató intézet neurológiai bántalmakban szenvedő gyermekek „módszeres kivégzése” miatt tett bűnvádi feljelentést – adta hírül az MTI. Sokak szerint ennek már semmi értelme, inkább csak afféle sajtószenzációnak és imázsgyakorlatnak szánták. Az 1989-es „gengszterváltás” évfordulója körül mindig eszükbe jut egyeseknek a megbuktatott rezsim szőnyeg alá söpört hagyatéka…
A kommunizmus bűneit kutató és a román száműzöttek emlékét ápoló intézet (IICCMER) bűnvádi feljelentést tett Románia legfőbb ügyészségén egy volt kórházotthon működtetői ellen, az intézményben ugyanis 1978 és 1991 között 436 krónikus idegrendszeri betegséggel beutalt gyermek, vagyis a páciensek több mint fele meghalt.
A román média által szerdán ismertetett sajtóközlemény szerint az IICCMER a Bukaresttől 20 kilométernyire, Plătărești községben krónikus neuropszichiátriai betegségekben szenvedő kiskorúak számára fél évszázada létrehozott (1991-ben bezárt) kórházotthon esetéről készített több mint 1500 oldalas jelentést. Az IICCMER szerint a gyermekeket kiéheztették, verték, megkötözve, elkábítva, hiányos öltözetben, koszban és hidegben tartották. A vizsgálatba bevont orvosszakértők szerint elsősorban ezeknek a tudatos kivégzéssel felérő körülményeknek tulajdonítható a hihetetlenül magas halálozási arány.
Cosmin Popa, a Román Akadémia történeti intézetének kutatója szerint a kommunista rendszer haszontalan költségnek tartotta a menthetetlennek bélyegzett, önellátásra képtelen krónikus beteg gyermekek gondozását, és tudatosan próbált mielőbb megszabadulni ettől a feladattól minimálisra csökkentve az ezzel kapcsolatos kiadásokat. A kutató felhívta a figyelmet arra, hogy a plătărești kórházotthon halálozási rátája nem az egészségügyi minisztérium statisztikáit rontotta, ugyanis szociális intézményként a munkaügyi tárcához tartozott, ahol nem vezettek felmérést az elhunytak arányáról.
Florin-Daniel Șandru, az IICCMER ügyvezető elnöke felkérte a legfőbb ügyészséget, hogy csomagban kezelje, és mielőbb vizsgálja ki ezeket az ügyeket, mivel szerinte egyértelműen egy módszeres kivégzőprogramról volt szó, amelynek felelőseit meg kell nevezni, és bíróság elé kell állítani. „A román társadalom nem cipelheti tovább ezt a történelmi terhet. Túl sok minden gyűlt már fel: az 50-es és 60-as évek megtorlásaiért felelős pribékek ügyei, a 70-es és 80-as évek megtorlásai, a forradalom és a bányászjárások aktái. Közben pedig egyre nő a Ceaușescu-korszak iránt hazugságokkal táplált nosztalgia, mondván, hogy akkor függetlenek voltunk. A romániai kommunizmust bűnös rendszerként formálisan elítéltük ugyan, de itt nem egy elvont rendszerről van szó, hiszen azt emberek működtették. Néhányuk nevét most megtalálják az ügyészek ebben az ügyiratban. Arra kérjük őket, tegyék a dolgukat” – idézte az intézményvezető szavait az IICCMER közleménye.
Az IICCMER becslése szerint a kommunizmus idején 15 ezer gyermek halt meg embertelen körülmények között a bihari Csegődön (Cighid), a Tisza-menti Máramarosszigeten (Sighetul Marmației), a moldvai Szeretvásáron (Siret) és Păstrăveniben (Neamț megye) működő kórházotthonokban. Edvi Péter, a magyarországi székhelyű Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke szerint normális emberi ésszel nem lehet felfogni, amit azok a gyerekek éltek át, akikről csak az 1989-es romániai forradalom után értesült a világ. A Ceauşescu-rezsim alatt tömegével tartottak zárt intézetekben, embertelen körülmények között „gyógyíthatatlannak” nyilvánított gyerekeket, akik a legalapvetőbb ellátást sem kapták meg, és nagy részük meg sem érte a felnőttkort. A legnagyobb halálozási arány a Tisza családtól elbitorolt csegődpusztai (Erdőgyarak) birtokon és úrilakban volt, ahol az államosítás után a kommunista hatóságok berendezték a Căminul Spital pentru Minori Nerecuperabili din Cighid nevű intézményt, amelyben állati körülmények között „tartották” (amíg tartották) az úgymond „menthetetlen” gyermekeket. 1990-ben bejárták a világot az itt készült szörnyűbbnél szörnyűbb riportok, de azóta sem vontak felelősségre senkit a „gyűjtő” kitalálói és működtetői közül…
Romániában hivatalos adatok szerint több mint félmillió áldozatot követelt a négy és fél évtizedes kommunista diktatúra, a politikai foglyok száma meghaladta a 600 ezret. A kommunizmus bűneinek dokumentálására 2009-ben létrehozott IICCMER feljelentései nyomán több, „kommunista pribéknek” nevezett, még életben lévő egykori börtönőr és munkatábor-parancsnok ellen indult elévülhetetlen bűncselekmények miatt büntetőjogi eljárás. Közülük kettőnek az ügyében született jogerős, 20-20 év szabadságvesztésről szóló, elmarasztaló ítélet, mindkét elítélt néhány évi raboskodás után börtönben halt meg.
