Számos program várja az érdeklődőket az idén pünkösddel egy időpontra eső június 4-i nemzeti összetartozás napja alkalmából határon innen és túl – adta hírül ma a Magyar Távirati Iroda, ami pontosításra szorul, ugyanis a pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott nagy keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg, ez pedig idén június 5-ére és 6-ára esik, nem pedig 4-ére, azaz szombatra.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára egy mai budapesti sajtótájékoztatón elmondta: szinte nincs olyan település, ahol ne tartanának megemlékezéseket Magyarországon. Az év különlegessége, hogy a magyarság egyik legnagyobb szakrális ünnepe, a csíksomlyói szombati pünkösdi búcsú éppen a nemzeti összetartozás napjára esik. Tekintettel a különleges egybeesésre, Csíksomlyó és általában Erdély idén kiemelt helyszíne lesz a nemzeti összetartozás napi rendezvényeknek – ismertette.
Az államtitkár kitért arra, hogy az év elején a Magyarság Házával karöltve meghirdették a Tamási Áron-emlékévet, így az idei június 4-i események szorosan kapcsolódnak majd a 125 éve született nagy íróhoz, illetve az emlékévhez.
Ötödik alkalommal szervezik meg a pünkösdi lovas zarándoklatot, amelynek célja a lovas hagyományok ápolása, erősítése, az összmagyarság imaüzeneteinek eljuttatása Csíksomlyóra. A világ minden tájáról, a Kárpát-medencéből és a diaszpórából is érkeznek imaüzenetek mindazoktól, akik személyesen nem lehetnek jelen. Idén a kelet-európai harcok miatt kiemelt jelentőségű a békéért szóló imák eljuttatása, amelyeket az oltár előtt helyeznek majd el – hangsúlyozta az államtitkár, jelezve: az idei búcsú jelmondata: Pax et Bonum (béke és jóság).
Potápi emlékeztetett: e napon a tragikus kimenetelű első világháborúra és az azt követő békeszerződésre emlékeznek. A nemzet számára azóta is szinte megemészthetetlen történelmi eseményről van szó, s ez még inkább így volt a kortársak számára. Június 4-ét, az 1920-as trianoni békediktátum aláírásának napját az Országgyűlés 2010-ben törvényben nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává. A parlament a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A törvénnyel az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjai és közösségei kapcsolatának fenntartása és ápolása mellett.
Az elmúlt 100 év minden nehézsége ellenére itt vagyunk, megmaradtunk – hangoztatta az államtitkár. Kitért arra, hogy az egész magyar nemzetben megerősítették a nemzeti összetartozás-tudatot, és „ma büszkén vállaljuk magyarságunkat itt, Magyarországon és az utódállamokban mindenütt”. A most felnövekvő fiatalok sokkal inkább értik és tudják, mi az, hogy Trianon, mi az, hogy határon túli magyarság – vélte.
Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója közölte: hétfőn indul a pünkösdi beszélgetéssel az egyhetes kulturális programsorozatuk. Az egyes programhelyszínek Budapest mellett Csíksomlyó, Farkaslaka, Gyergyóremete, Gyimesfelsőlok, Madéfalva lesznek. Június 3-án, pénteken kora reggel Budapestről, a Keleti pályaudvarról útnak indul a csíksomlyói búcsúba a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz, azaz az össznemzeti zarándokvonat, amelyet idén a Tamási Áron-mozdony húz majd, csatlakozva az emlékévhez.
Némiképp felemás helyzet, hogy miközben a pünkösd valóban a keresztény magyarság egyik legnagyobb ünnepe, aközben az idén naptárilag mellérendelődött június 4-e valójában egy gyásznap, a nemzet feldarabolásának napja, amit lehet a „nemzeti összetartozás napjává” szépíteni a közbeszédben, de ettől még nem válik ünneppé a magyar emberek lelkében.
