A nagyváradi Szent László Napok szervezői közölték: elérhető már a világhálón az idén június 20–26. között zajló nagyváradi magyar fesztivál programja a www.szentlaszlonapok.ro honlapon. Lehet böngészni, és mindenki kiválaszthatja a számára legszimpatikusabb programpontokat.
A honlap ugyanakkor folyamatosan frissül hírekkel, kuriózumokkal, érdemes rendszeresen felkeresni. Mint ahogy érdemes követni a Szent László Napok Facebook- és Instagram-oldalát is, ahol folyamatosan tájékoztatnak az eseményekről.
Mint már közöltük, az idei kiadás nem csupán azért jubileumi, mert tizedik alkalommal szervezik meg, hanem azért is, mert idén van Várad alapításának 930. és a városalapító magyar király, I. László szentté avatásának 830. évfordulója, ráadásul az első Szent László ünnepi hetet éppen 80 esztendővel ezelőtt tartották meg az időlegesen a magyar szent korona kebelére visszatért Nagyváradon.
A Pesti Hírlap kiadásában 1925–1944 között megjelent Képes Vasárnap 1942. május 5-i számában Hivatal József így írt erről a Szent László-hét című tudósításában: „Amikor az Aranyvonat most vasárnap [1942. május 3-án] elvitte Nagyváradra Szent István Jobbját, akkor a mai idők egyik legidőszerűbb eseménye és legjellemzőbb mementója zajlott le. A Szent Jobb, amely a magyar nemzeti állam megalapítója és megerősítője volt: elment Szent László sírjához, ennek a nemzeti államnak leghősibb védelmezőjéhez, ki az akkori keletről jövő barbárság ellen ragadott bárdot. Az aranyvonatjárás nem parádé, és a nagyváradi Szent László-napok nem külső ünnepségek, hanem hatalmas figyelmeztetők arra, hogy a közel ezer esztendős magyar kereszténységnek örökös küzdelmet kell folytatnia létéért. Akkor besenyőknek hívták a keleti barbárt, később tatárnak, majd töröknek, ma pedig orosz bolsevikinek. Ezt a Szent Jobbot eddig csak minden évben, Szent István király napján hordozták körül Buda várában. A magyarok ide zarándokoltak hozzá. Csak 1938-ban, a szent király halálának 900 éves jubileumán határozta el a magyar katolicizmus, hogy ünnepi menetben viszi körül az országban. De történelmileg is nagy jelentőségű már az első útja Esztergomba, amikor az Aranyvonat ünnepségein Pacelli bíboros, pápai legátus, a ma uralkodó XII. Piusz pápa is részt vett. A Felvidék, majd Kárpátalja visszahódításakor odament a Szent Jobb azok közé, kik több mint két évtizeden át el voltak zárva attól, hogy Buda várába jöhessenek. Most pedig, hogy Erdély felszabadult: első útja a kereszténység első hősi védelmezőjének sírjához vezetett. A május 3–10. között tartott Szent László-napok nagy események évfordulóival esnek egybe: 750 évvel ezelőtt avatták Lászlót szentté; 600 évvel ezelőtt zarándokolt el Nagy Lajos király Nagyváradra, hogy Szent László sírja mellett tarthassa első országgyűlését; és 250 esztendeje annak, hogy Nagyvárad felszabadult a török igája alól. Mind megannyi méltó ok az emlékezésre: e szent király hősi harca, alkotmányos életünk ténye és a török elleni siker jó mementó nékünk arra, hogy a Szent Jobb meghonosította ugyan a kereszténységet, de nekünk itt, a kelet határán, örökké csatasorban kell állanunk, hogy kereszténységünket, kultúránkat, alkotmányos életünket, létünket, otthonunkat, kenyerünket Szent László bárdjával védelmezhessük. Erre tanít bennünket a Szent László sírjához az Aranyvonaton ment Szent Jobb.”
A képes beszámolót öt fotó keretezte, képszövegük szerint: „Nagyváradra érkezik az Aranyvonat; A Szent Jobbot ünnepélyes körmenetben viszik a székesegyházba; Serédi Jusztinián hercegprímás a körmenetben; Antal István miniszter a Szent László-héten a kormány képviseletében” (utóbbi a Kállay- és Sztójay-kormányok tagja volt 1944 nyaráig, majd másfél évtizedet ült a kommunisták börtönében).
