Felavatták a Petőfi család megújult síremlékét szombaton a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A felújítás Rákay Philip producer és felesége, Wieber Orsolya magánadományából valósult meg, a síremlék környezetét a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) újíttatta fel.
„Emlékművek nem a hősöknek kellenek, hanem nekünk, kései utódoknak, akik meg akarunk őrizni, helyre akarunk állítani, életre akarunk hívni minél többet abból, amit Petőfi Sándor életműve megtestesít és a mának üzen. Emlékeznünk kell, hogy értsük a szabadság értékét” – mondta avatóbeszédében Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Mint fogalmazott, a Petőfi család újra méltó formába hozott síremléke a leginkább kézenfekvő lehetőség fejet hajtani a sem holtában, sem testi valójában, hanem egyedülálló életművében velünk maradt költőóriás előtt. „A legenda messze túlmutat 1848. március 15-én, a forradalmon és a szabadságharcon, mert 174 esztendeje tükröt tart elénk, arra emlékeztetve, hogy mi magyarok a szabadságban mindannyian összetartozunk.”
Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója kiemelte: Petőfi mindenütt ott van, ahol magyarok vannak, és mindig ott lesz, amíg a magyarság megmarad. Kiemelte, hogy a Petőfi családból csak maga a költő nem nyugszik a nemzeti sírkertben, „de szelleme belengi a környezetet”. Megjegyezte, hogy a Nemzeti Panteonban nyugszik számos személy, aki ezer szállal kötődik Petőfihez, így legjobb barátja, Arany János, Gyulai Pál, aki sokat tett költészetének elismertetéséért, Barabás Miklós, Petőfi első közismert arcképének megfestője vagy Egressy Gábor, aki a forradalom estéjén előadta a Nemzeti dalt a Nemzeti Színházban, és ő készítette a Petőfit ábrázoló híres dagerrotípiát is.
A főigazgató felemlítette az ismert hiedelmet is: Petőfi 1849-ben Segesvár mellett, a fehéregyházi csatamezőn halt meg, illetve tűnt el. Ezt a legendát már keletkezése pillanatától sokan megkérdőjelezték, ellenben a magyar történetírás, illetve a magyar hivatalos emlékezetpolitika és tudományosság nem tett meg mindent annak tisztázásáért, hogy a költőt hol, mikor, milyen körülmények között érte a vég. E tekintetben különösen a Magyar Tudományos Akadémiát terheli a felelősség, amiért érthetetlen megátalkodottságból elhárította a sírbontás és a genetikai vizsgálat lehetőségét, ami kizárhatta volna a szibériai Barguzinban 1989-ben talált maradványok azonosságát az 1856-ban ott elhantolt Petőfi csontjaival.
Rákay Philip, a síremlék felújításának mecénása szerint a múlt tisztelete és emlékezete nélkül lehet élni, csak nem érdemes. Felidézte, hogy tavaly március 15-én feleségével hozott virágot a ’48-as hősök emlékére, amikor szembesült a Petőfi család síremlékének méltatlan állapotával, ezért megkeresték a NÖRI-t, hogy szorgalmazzák annak helyreállítását.
A Petőfi család 1911-ben emelt síremléke alatt nyugszanak Petőfi Sándor szülei, Petrovics István és Hrúz Mária, felesége, Szendrey Júlia, gyermekük, Petőfi Zoltán, valamint a költő öccse, István. Az 1908-ban létesült sírhely a Petőfi Társaság kezdeményezésére jött létre; a szülők sírja eredetileg a Józsefvárosi temetőben volt.
A megújult síremlék mintegy négy méter magas, a két méter magas haraszti kő posztamensen kétméteres bronz turulmadár látható. A talapzat alsó részén bronzkoszorú található. A felújítás során rendezték az emlékhely környezetét is.
A mai ünnepségen Gulyás Gergely, Móczár Gábor, Rákay Philip és felesége mellett elhelyezte koszorúját többek között Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és Kiskőrös, Petőfi szülővárosa önkormányzata is.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
