Vladimir Bilčik szlovák nemzetiségű, néppárti képviselő jelentéstevőként ismertette minap a Szerbiáról szóló 2021-es országjelentést az Európai Parlamentben. Annak ellenére, hogy pozitív hangnemben beszélt Szerbia lehetséges csatlakozásáról, a jelentés számos bírálatot is tartalmaz.
Az Európai Parlament elkötelezett Szerbia európai uniós csatlakozása iránt, az ezirányú politikai akart nem változott az évek során, de a komoly bővítési perspektívához a politikai akaraton kívül erőfeszítésekre és visszafordíthatatlan reformokra is szükség van – hangsúlyozta a jelentéstevő.
Szerbia csatlakozásának ütemére nagy hatással lesz az, milyen reformokat hoz, különös tekintettel a jogállamiságot érintően, de sokat nyom a latban az is, mennyire elkötelezett az európai standardok és elképzelések iránt – részletezte a Szerbiáról szóló 2021-es országjelentésben foglaltakat Vladimir Bilčik. „Hogyan mérjük a csatlakozás ütemét? A jelentés ismételten kitér arra, hogy előrelépést kell elérni a jogállamiságot és az alapvető jogokat érintő fejezetek területén, a szerbiai kül- és biztonságpolitikát össze kell hangolni az Európai Unióéval, ideértve az Oroszország elleni szankciókat is, illetve a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatot is rendezni kell. Ez fogja meghatározni a csatlakozás ütemét. Ez nem újdonság a szerbiai partnereink számára.”
Deli Andor délvidéki EP-képviselő szerint viszont mindezek a vélemények nem segítő, sokkal inkább bíráló szándékúan hatnak Szerbiára nézve. Ezzel az EP a bővítés segítőjéből átalakul a bővítés fékezőjévé. Egy ilyen jelentés nem egyezik meg sem Szerbia, sem az Európai Unió stratégiai érdekeivel – tette hozzá a Fidesz-KDNP európai parlementi képviselője. „Ez a jelentés olyan túlzásokat tartalmaz, olyan kioktató, előíró stílusban fogalmaz, ami nemhogy gyorsítaná a folyamatot, hanem inkább lassítaná a csatlakozást, és egyúttal elidegeníti Szerbia polgárait, és megkérdőjeleződik az Unió szavahihetősége is.”
Az országjelentés kitér arra is, hogy Szerbia ugyan számos területen előre tudott lépni, de vannak olyan kérdések, amelyek a mai napig ugyanolyan nyitottak maradtak, mint a csatlakozási tárgyalások megnyitásakor. Ilyen a korrupció és szervezett bűnözés elleni harc, a média helyzetének javítása, vagy például egy pártok közötti megegyezés az uniós reformokról. Az Európai Parlament által elfogadott országjelentésekben foglaltak egyébként nem kötelező érvényűek, az Európai Bizottság, illetve az Európai Tanács azonban figyelembe veszi az ezekben foglaltakat az adott országra vonatkozó döntései meghozatalakor.
Szerbiában nagy a csalódás a jelentés kapcsán: az ország a lehetőségeihez mérten minden megpróbál, igyekszik jó tanulóként felzárkózni és „jól viselkedni” a brüsszeli elvárásoknak megfelelően. Ennek egyik jele az is, hogy Belgrád nem mer szembe menni a migránsbarát fősodorral, nem mer erőteljesen fellépni a Szerbiába beáramló ázsiai és afrikai jövevényekkel szemben, akik Magyarország déli határait ostromolva próbálnak bejutni az EU-ba. A balkáni ország az EU-csatlakozás reményében szótlanul tűri ezt a „migránsterep” státuszt, mi több, még el is látja a területén jövő-menő-garázdálkodó, hordákba verődött tömegeket.
A Soros-média közben kerek perce megírta: Szerbiát egyszerűen megzsarolták. Az Európai Parlament az országjelentéssel úgymond felszólította Belgrádot, hogy változtasson oroszbarát politikáján. Merthogy az Európai Unió elvárja, hogy a tagjelölt országok is alkalmazzák a Brüsszelben elfogadott oroszellenes szankciókat. A szláv ortodox Szerbia azonban a hagyományosan jó orosz kapcsolatai miatt erre mindeddig nem volt hajlandó…
