Politikai búcsújárás helyszíne lett a Hargita és Maros megyék határán, a történelmi Sóvidék közepén lévő Parajd (rom. Praid), amióta természeti katasztrófával felérő vízbetörés történt az itt ipari és turisztikai célokat egyaránt szolgáló sóbányában. Egyfajta katasztrófaturizmus is kezd már kibontakozni a környéken, közéleti személyiségek, sztárriporterek és médiacelebek részvételével.
Még az új román államelnök, Nicușor Dan is felkereste a községet, ahol egyéb okosnak tűnő dolgok mellett kijelentette: fel fogja kérni Cătălin Predoiu ügyvivő kormányfőt, küldje ki az ellenőrző testületét a parajdi sóbányához, hogy megállapítsák, kik a felelősök az árvíz nyomán kialakult helyzetért. De ezt azután közölte az állami hírügynökség, az Agerpres, hogy egy órával azelőtt már megírták: az ideiglenes miniszterelnök bejelentette, elrendelte ellenőrző testületének kiküldését a parajdi sóbányához, hogy gyorsan és alaposan feltárják az árvíz nyomán kialakult helyzet okait és felelőseit.
Az elmúlt pár napban szinte mindegyik román és magyar politikus – és nyilván a sajtó – a parajdi helyzettel foglalkozott, egymást érték a harsány nyilatkozatok, demagóg ígéretek és (kötelezően) együttérző ajvékolások. Nicușor végül így összegzett a sóbánya helyzetéről tartott válságtanácskozás után: azonnali és hosszabb távú intézkedésekre egyaránt szükség van, és egy átfogó tanulmány is készül annak megállapítására, hogy megmenthető-e vagy sem teljes egészében a bánya, tehát a felső szinteken korábban kialakított turisztikai résszel együtt az alsó, kitermelői rész is. A tanulmánynak 3-4 hónapon belül el kell készülnie.
Az azonnali intézkedések egyike az, hogy a Salrom állami vállalat három hét alatt megépíti azt a vezetékrendszert, amely elvezeti a talajból érkező vízfolyásokat. Ezt követően pedig elkezdik elvezetni a bányából a vizet a nagy teljesítményű szivattyúkkal, folyamatosan ellenőrizve a sótartalmat. A hosszú távú intézkedések között szerepelnek azok, amelyek megakadályozzák a víz további beszivárgását a sóbányába. Két lehetőség körvonalazódott: egy vízgyűjtő tó kialakítása, illetve a Korond-patak elterelése, és megvalósíthatósági tanulmány készül a megfelelőbb megoldás kiválasztására. Az államfő beismerte, hogy mindezeket a dolgokat már régen meg kellett volna tenni, mivel egy 2007-ben készült tudományos kutatás rámutatott a sóbánya potenciális problémáira. Ezekről a kitermelő vállalat vezetősége már két évtizede tud, nyilván a helyi, megyei és állami vezetőkének is tudniuk kell.
Ezért is tevődik fel óhatatlanul a kérdés: a Sóvidék és az egész Székelyföld fölött 35 éve „uralkodó” politikai szervezet, a szinte folyamatosan kormányzati pozíciókért tülekedő RMDSZ vezetői miért hárítják a felelősséget, miért óbégatnak szemforgatva, miért fogadkoznak fűt-fát ígérve a helyi és környékbeli, létbiztonságuk iránt aggódó lakosságnak.
