Gender-érzékenyítés, menekültügy, civil társadalom megerősítése – ezen tevékenységekre kapta a legtöbb pénzt tavaly a Magyar Helsinki Bizottság. A külföldi támogatók között feltűnik a guruló dollároknál is aktívan szerepet játszó National Endowment for Democracy, de nagyvonalú volt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa, valamint az Európai Bizottság is.
Bőkezűen bántak a külföldi szervezetek és az Európai Unió „kormánya”, a korrupciós ügyekben nyakig ülő Ursula von der Leyen elnökölte Bizottság a budapesti „jogvédő szervezettel”, amely így tavaly több mint 830 millió forintból gazdálkodhatott – tárta fel a Magyar Nemzet. Közel félszáz aktivistát tüntetnek fel névvel-képpel-titulussal a honlapjukon, őket bizonyára jól meg kell fizetni.
A 2024-es évre vonatkozó gazdasági beszámoló szerint a balliberális aktivistákból álló Magyar Helsinki Bizottság közel 800 millió forintnyi támogatásban részesült, de 4,6 milliót is kapott „adományként”, összességében pedig több mint 100 millió forinttal több pénzhez jutott, mint 2023-ban. A dokumentumból kiderül, EU-s költségvetésből, illetve más államtól, nemzetközi szervektől összesen 193 millió forintot kapott, míg egyszázalékos lakossági felajánlásokból mindössze 8,5 millió jutott a szervezetnek.
A részletezésből kiderül, pontosan mely szervezettől, mire kapott pénzt a Helsinki Bizottság, így látható, hogy az egyik legbőkezűbb támogató az Európai Bizottság volt. „LMBTIQ fogvatartottak helyzetének felmérésére, a kihívások, hiányosságok és ígéretes gyakorlatok azonosítására, valamint a változás szükségességének tudatosítására” például 4,4 millió forintot költöttek a 20,5 milliós, több évre adott pénzből. Ugyancsak az EB adott 23,7 millió forint vissza nem térítendő támogatást úgymond a büntető igazságszolgáltatás terén végzett tevékenységhez, amelyből tavaly közel kilencmilliót használt fel a szervezet. A VicTory elnevezésű programra tavaly 19,3 millió forintot utalt az EB, míg arra, hogy „javítsák az eljárási jogokra vonatkozó uniós irányelvek végrehajtását Lengyelországban és Magyarországon a rendőrségi bántalmazás által fokozottan veszélyeztetett, kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó személyek tekintetében”, 13,4 millió forint érkezett a szervezethez.
Az EB a börtönökben lévő bűnözők pátyolgatására 2,7 milliót adott a helsinkiseknek, közel húszmilliót a demokratikus viszonyok megerősítésére, 12 milliót pedig hogy „az Európai Unióban tevékenykedő jogászok számára biztosítsa azokat a készségeket és ismereteket képzéseken és jogklinikákon keresztül, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Charta használatán keresztül stratégiai pereskedés során hasznosítani tudnak”. Hasonló célra még két projektben további 20 milliót adott az EB.
A guruló dollárok, azaz a magyarországi baloldal külföldi finanszírozása miatt kirobbant botrányban ismertté vált amerikai szervezet, a National Endowment for Democracy (NED) sem fukarkodott, összesen három projektben mintegy 100 millió forintnyi támogatást nyújtott a szervezetnek „a demokrácia és a jogállamiság építésére”, ebből tavaly 22 milliót használt fel a Helsinki Bizottság. Ez a NED lényegében a CIA hivatalossá tett megjelenése külföldön – állapította meg korábban a magyar parlament szakbizottsága.
A menekültek jogsegélyezésére is jutott a Magyar Helsinki Bizottság bevételeiből, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa) több mint 100 millió forinttal támogatta őket tavaly. A „fiatalok társadalmi bevonásán keresztül segíti elő a menekültek integrációját és egy befogadó magyar társadalom megerősítését” célzó projektre további 54 milliót költöttek tavaly a Terre des hommes Germany jóvoltából. A Network of European Foundations 14 hónapra 23 millió forintnál is többet adott a Helsinkinek, ebből tavaly 3 milliót használt fel, hogy erősítsék az emberi jogi kommunikációt. Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (a hírhedt USAID) támogatásából tavaly három projektben összesen mintegy 44 millió forintot költöttek úgymond civil társadalom megerősítésére.
Kiemelkedően magas összeggel támogatta az SZDSZ-gyökerű budapesti szervezetet a Swedish Postcode Foundation, amely közel 60 millió forintot adott arr, hogy „a nemzetközi figyelem homlokterében tartsa a jogállamiság további lebontására irányuló kísérleteket Magyarországon, hogy új kereteket adjon a jogállamiságról szóló társadalmi diskurzusnak, és hozzájáruljon a civil szervezetek szélesebb körű együttműködésének kiépítéséhez az EU-ban a jogállamiság és a civil szféra védelmében”. Értsen ebből bárki bármit is…
A szervezet nemzetközi forrásból jövőnek jelölte meg azt a 13,4 milliót, ami magánszemélyekhez, cégekhez köthető „felajánlásként”. A magyar Országgyűlés által elfogadott 2017. évi LXXVI. törvény szerint a Magyar Helsinki Bizottság egy az egyben külföldről támogatott szervezetnek minősül.
