Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő élesen bírálta Alexander Stubb finn elnök kijelentését, amely az ukrajnai válság rendezését az 1944-es szovjet–finn fegyverszünethez hasonlította. Zaharova szerint Finnország akkor a náci Németország oldalán állt, és részt vett a leningrádi blokádban. Stubb ezután magyarázkodásra kényszerült.
A finn államfő augusztus 18-án, amikor Washingtonban találkozott az USA, Ukrajna és több európai ország vezetőivel a Fehér Házban. azt mondta, hogy megoldást lehet találni az ukrajnai válságra a második világháború idején – 1944-ben – kötött szovjet–finn fegyverszünet mintájára.
„Nagy kérdés, vajon Stubb megértette-e saját kijelentésének teljes poklát?” – fogalmazott Zaharova. Szerinte az a „tapasztalat”, amelyre a finn elnök hivatkozott, a Harmadik Birodalommal való együttműködést és a civil lakosság elleni bűnöket jelenti. Stubb azt mondta tételesen, hogy „1944-ben találtunk megoldást, és úgy gondolom, 2025-ben is találhatunk”. Hozzátette, hogy országa azért vett részt a washingtoni tárgyalásokon, mert Finnországnak van tapasztalata az Oroszországgal való együttműködésben.
Később azonban pontosított: a helyzetek hasonlóak, de nem úgy értette, hogy Ukrajnának semlegességet kellene vállalnia vagy területeket átadnia, ahogy Finnország tette 1944-ben. „Az akkori helyzet teljesen más volt. A célunk most egyértelműen Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának megőrzése hosszú távon. Nincs hasonlóság a két szituáció között” – magyarázta Stubb, az egykori brüsszeli bürokratából lett finn államfő.
A maga során Zaharova emlékeztetett, hogy Finnország 1939–1940-ben, majd 1941–1944 között háborúban állt a Szovjetunióval. Hangsúlyozta, hogy Helsinki támogatta a náci Németországot, és három nappal a Barbarossa hadművelet kezdete után hadat üzent a Szovjetuniónak. „A finnek kulcsszerepet játszottak az északi hadseregcsoport támogatásában a leningrádi blokád idején – ez népirtás volt a szovjet nép ellen” – mondta a szóvivő. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy Finnország 1944-ben álláspontot váltott: szakított Hitlerrel és a Szovjetunió oldalán harcolt a lappföldi háborúban, majd különbékét kötött Moszkvával, hogy elkerülje a teljes vereséget. „Ha Stubb tényleg a ’44-es példát követi, akkor neki is a közelmúltbeli náci szövetségesei ellen kellene fordulnia, és ütni a kijevi rezsimet” – fogalmazott Zaharova.
Az 1944-es békeszerződés értelmében Finnország megőrizte szuverenitását, de vállalta, hogy nem folytat a Szovjetunió ellen irányuló politikát, és területe (a történelmi Karélia) egy részét átadta a Szovjetuniónak.
