Azt még a bukaresti Országos Statisztikai Intézet (INS) is kénytelen volt elismerni, hogy a júliusi 7,4 százalékról augusztusban 9,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában. Ez év végére tíz percent fölé ugorhat a pénzromlás.
A brüsszeli Eurostat más módszerrel számol, mint a bukaresti intézet, ezért egyelőre 8,5%-ra teszi a romániai inflációt. A friss adatok szerint a 20 országos euróövezet éves inflációja augusztusban 2% volt, ami pontosan megegyezik a júliusi értékkel, tehát ott pénzromlás nem történt. A 27 országot tömörítő Európai Unió egészében is stabil maradt az infláció 2,4%-on, bár a tagállamok között elég nagyok a különbségek.
A legalacsonyabb inflációt Ciprus (0%), Franciaország (0,8%) és Olaszország (1,6%) produkálta. Ezekben az országokban gyakorlatilag megállt az áremelkedés, ami komoly könnyebbséget jelenthet a fogyasztóknak. Ezzel szemben Észtországban (6,2%) és Horvátországban (4,6%) még mindig erős árnyomás érzékelhető. Magyarország a maga 4,2%-os inflációs adatával a középmezőnyben helyezkedik el – bár jóval a 2%-os uniós cél fölött, de már messze nem ott, ahol a válság éveiben. A sereghajtó pedig éppen Románia a jelzett 8 és fél percenttel. Lassan kezdenek elhalkulni a magyarországi balliberális, kormányellenes sajtóban is a “berzzegromániában”-hangok…
Az eurózónán belül az infláció fő motorja továbbra is a szolgáltatások voltak, amelyek +1,44 százalékponttal járultak hozzá a mutatóhoz. Ezeket követték az élelmiszerek, alkohol- és dohánytermékek (+0,62), míg az energiaárak még mindig inkább lefelé húzták az inflációt (–0,19). Ez azt jelzi, hogy bár az energiaárak stabilizálódtak, a mindennapi élethez kapcsolódó kiadások – szolgáltatások, étel – továbbra is drágulnak.
Az infláció nem csupán statisztika. A befektetők számára jelzés arra, hogy mennyire stabil a gazdasági környezet. A vállalkozóknak azt mutatja meg, milyen költségnyomásra számíthatnak, a fogyasztóknak pedig egyszerűen azt, mire lesz elég a fizetésük a hónap végén.
