Akkor leszünk érdemesek a Kazinczyak kivételes szellemi örökségére, ha megmaradunk magyarnak, ápoljuk a nyelvet és kultúrát, valamint teljesítjük a nyelvünkből, kultúránkból és történelmünkből fakadó nemzeti küldetésünket – jelentette ki a budapesti Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár a partiumi Érsemjénben vasárnap.
Az MTI számolt be arról, hogy Kazinczy Lajosra emlékeztek a Bihar megyei Érsemjénben a tizenötödik aradi vértanúnak mondott Kazinczy Lajos honvédezredes (1820–1849) halálának évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. Nagy János államtitkár – aki berettyóújfalui születésűként maga is bihari származású – hangsúlyozta, ehhez azt a mintát kell követnünk, amit a Kazinczy család tagjaitól láthatunk, „mert ennél kisebb célt kitűzni ne is szándékozzunk”. A Kazinczyak családjában nem akadt olyan nemzedék, amelyik ne jegyezte volna el magát életre-halálra a haza és a magyar szabadság ügyében.
A szellemóriás Kazinczy Ferenc legfiatalabb fiának életét és katonai pályafutását felidézve Nagy rámutatott, méltóvá válni a család szellemi örökségére nem könnyű feladat, Kazinczy Lajos életében is voltak pillanatok, amikor elbizonytalanodott, nem látta maga előtt biztosan a célt, mégis, amikor eljött a mindent eldöntő pillanat, tudta, mit kell tennie. A komáromi és nagysallói csaták hőse briliáns szervező volt, aki az 1848/49-es szabadságharc utolsó hónapjaiban szinte a semmiből tudott egy ütőképes hadosztályt felállítani, kiképezni és felfegyverezni, majd Bem tábornok megsegítésére elvinnie Erdélybe.
Nem rajta múlt, hogy késve érkezett, mint ahogy az sem, hogy már nem volt értelme küzdeni, pedig addigra már végigharcolta az egész szabadságharcot az első naptól az utolsóig, Aradon ezért nem volt számára kegyelem – mondta Nagy János, hozzátéve, a honvédezredest öt nappal 29. születésnapja és nem sokkal az aradi tizenhármak kivégzése után az aradi várárokban végezték ki 1849. október 25-én.
A vasárnapi emlékünnepségen az államtitkár elmondta, ahogyan Kazinczy Lajos életében, úgy az egész magyarság életében is újra és újra eljön a döntés pillanata. „Száz év óta ez úgy hangzik, hogy mi akkor vagyunk érdemesek e szellemi örökségre, ha sikerül megvédenünk és ápolnunk a magyar nyelvet és kultúrát az anyaország határain túl is” – hangoztatta Nagy János. Megjegyezte, a magyar nemzeti kormány és a Fidesz számára természetes, hogy csak az országnak van határa, a nemzetnek nincs, „számíthatnak ránk és mi is számítunk magukra jövő áprilisban”.
Az államtitkár kijelentette, a magyar kultúra nem létezhet Érsemjén nélkül, ahogy nem létezhet Széphalom, Kassa, Nagyszalonta, Farkaslaka és Szabadka nélkül sem. Kazinczy Ferenc, Márai Sándor, Arany János, Tamási Áron és Kosztolányi Dezső emlékezete úgy teljes, ha az őket a magyar irodalomnak adó közösségek nemcsak megmaradnak, hanem gyarapodnak éppúgy, mint az érsemjéni is – hangoztatta.
A beszédeket követően a résztvevők megkoszorúzták Kazinczy Lajosnak a közeli emlékparkban álló mellszobrát.
