Az jelenti jelenleg a legnagyobb veszélyt Magyarország biztonságos energiaellátására, hogy Európában napjainkban ezt a témát is politikai-ideológiai kérdésként kezelik – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter ma Bukarestben.
A minisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter a Román Nemzetközi Energiakonferencia panelbeszélgetésén aláhúzta, hogy az jelenti a legnagyobb fenyegetést Magyarország biztonságos energiaellátására, hogy Európában napjainkban ezt a témát is politikai-ideológiai kérdésként kezelik. „Nekünk a biztonságos energiaellátás egyértelműen racionális, fizikai kérdés, amelyet az infrastruktúra határoz meg. Amit látunk, hogy az európai döntéshozók már nem képesek a józan ész alapján értékelni az energiával kapcsolatos kérdéseket. Mindent túlságosan átpolitizálnak és átideologizálnak, miközben politikai nyilatkozatokkal nem lehet fűteni az otthonokat, sajtótájékoztatókkal vagy ideológiákkal pedig nem lehet működtetni a gyárakat” – fogalmazott.
Figyelmeztetett, hogy Európában a politika száműzni akar bizonyos energiaforrásokat, ahogy egyes energiatermelési formák is ideológiai támadás alatt állnak. Előbbi téma kapcsán leszögezte, hogy Magyarország nem rendelkezik tengerparttal, így csak onnan tud kőolajat és földgázt vásárolni, ahonnan vezeték érkezik. „Minket, magyarokat, gyakran azzal támadnak, hogy orosz energiaforrásokat használunk, mintha ez egy politikai választás vagy ízlés kérdése lenne. De nem az. Ez a döntés a földrajz és az infrastruktúra fizikai valóságán alapul. Nem érdekel minket a forrás, amíg az megbízható, betartják a szerződéseket, és az ár is megfelelő” – hangsúlyozta.
Rámutatott, hogy jelenleg két irányból érkezik csővezetéken kőolaj hazánkba, Oroszországból és Horvátországból, és ha az orosz forrásokat kiiktatnák, akkor kapacitásbeli problémák miatt egyszerűen nem lenne lehetséges az ország ellátása. „Ha a kapacitás kisebb, mint az igény, akkor nem lehetséges az ellátás. Ez megint nem rakétatudomány, de Európában manapság a politikai döntéshozóknak ezt is hosszan kell magyarázni” – jelentette ki.
Szijjártó kitért a földgáz kérdésére is, és emlékeztetett, hogy Ukrajna idén beszüntette a tranzitot, ami 18 milliárd köbméternyi beérkező kapacitás kiesését jelentette Magyarország számára, és most az Európai Unió a Török Áramlat vezeték használatát is ellehetetlenítené, ami újabb 8,6 milliárd köbméter kiesésével járna. „Összesen 26,5 milliárd köbméter éves beérkező kapacitás elvesztése rendkívül nehéz helyzetbe hozna egy tengerparttal nem rendelkező országot. Egyértelmű tehát, hogy ha elvágják az orosz forrásokat, a megmaradó infrastruktúra egyszerűen nem lesz képes ellátni Magyarországot” – fejtette ki.
Megerősítette, hogy a kormány természetesen támogatja a diverzifikációt, de amikor a térségbeli országokkal Brüsszelhez fordultak a délkelet-európai infrastruktúra kapacitásának bővítése érdekében, akkor elutasító választ kaptak, mondván, hogy „a gáz már nem szexi”, s az tíz év múlva már nem is lesz része a nemzeti energiamixeknek. „Ez őrültség. Senki sem tudja ugyanis, hogy tíz év múlva a gáz része lesz-e az energiamixnek vagy sem, és nagyon valószínű, hogy igen. Tehát egyfelől nyomást gyakorolnak ránk, hogy vágjuk el magunkat az orosz forrásokról, másfelől elutasítanak, amikor segítséget kérünk a diverzifikációhoz’ – jegyezte meg.
A külügyminiszter méltatta a magyar–román energetikai együttműködést, és arról számolt be, hogy a hónap elején évi 2,7 milliárd köbméterre bővítették a kétirányú interkonnektor kapacitását, ami nagy előrelépés, illetve haladnak a kereskedelmi szerződésről szóló tárgyalásokkal is, amely lehetővé tenné hazánk számára a földgázvásárlást a hamarosan megnyíló fekete-tengeri Neptun Deep mezőről.
Tudatta, hogy Magyarország és Románia együtt küzd a nukleáris energiával szembeni negatív diszkrimináció ellen is, ugyanis az atomenergia továbbra is súlyos ideológiai támadás alatt áll, miközben ez az egyetlen módja a növekvő áramigény biztonságos, stabil, környezetbarát és olcsó fedezésének. Közölte, a versenyképesség visszanyeréséhez minél előbb változtatni kell az EU ideológiai alapú energiapolitikáján, mivel a kontinensen ma a többszörösét kell fizetni az áramért és a földgázért, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában. „Vissza kell térni az alapfogalmak eredeti jelentéséhez. Amikor a diverzifikációról beszélünk, akkor több ellátási útvonalat értünk alatta, nem kevesebbet. Amikor megfizethetőségről beszélünk, akkor olcsóbb energiát értünk, nem drágábbat. És amikor pedig a diszkriminációmentességről beszélünk a különböző energiatermelési formák között, akkor vissza kell adni minden jogot és tiszteletet az atomenergiának” – összegzett.
Szijjártót fogadta hivatalában a román diplomácia vezetője, Oana Țoiu is. A román külügyminisztérium közleménye szerint miniszternő ismét megköszönte Magyarországnak Románia schengeni csatlakozásának támogatását. Mint hangsúlyozta, Románia schengeni tagsága mindkét ország számára konkrét előnyökkel jár, hiszen a közlekedés és a szállítás megkönnyítése mellett növelte a vállalkozások hatékonyságát, ami az üzleti forgalomra is hatással van. Románia schengeni csatlakozása után 13 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom, és a kétoldalú beruházások volumene is kedvező tendenciát mutat –jelentette ki Țoiu.
A két miniszter tárgyalt a kétoldalú kereskedelem további bővítéséről és az együttműködés erősítéséről olyan ágazatokban, mint az infrastruktúra, a közlekedés vagy az energia. Hangsúlyozták ugyanakkor a nemzeti kisebbségek fontos szerepét a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok elmélyítésében. Szijjártó és Țoiu megállapodott abban is, hogy 2026 első felében összehívják a magyar–román gazdasági vegyes bizottságot, amelyik legutóbb 2021-ben ülésezett.
Oana Țoiu a találkozón kiemelte, hogy Románia továbbra is törekedni fog a nyitott, pragmatikus és konstruktív megközelítésre a Magyarországgal folytatott párbeszédben. Ez azt is jelenti, hogy „őszinte” párbeszédet akar azokban a kérdésekben is, amelyekben a két fél álláspontja nem egyezik meg. Hogy a román diplomáciai nyelvben mit jelent az őszinteség, arról a magyar diplomáciának évszázadosnál is bővebb tapasztalatai vannak.
A külügyminiszterek a regionális biztonságról és az orosz–ukrán háború lezárását célzó béketárgyalások kilátásairól is tárgyaltak. Oana Țoiu beszélt az egységen és szolidaritáson alapuló európai fellépés fontosságáról, illetve megerősítette Románia elkötelezettségét a Moldovai Köztársaság, Ukrajna, valamint a nyugat-balkáni partnerországok csatlakozási törekvéseinek támogatása mellett – derül ki a bukaresti külügy közleményéből.
