Egy friss európai rangsor újra reflektorfénybe helyezte az oktatás szerepét az országok teljesítményében. Románia az átlagos intelligenciaszintet vizsgáló listán az utolsó helyre került, miközben az itteni oktatási rendszer problémáiról korábban is súlyos adatok láttak napvilágot.
Európában Románia rendelkezik a legalacsonyabb átlagos IQ-értékkel egy friss, 2025-re vonatkozó nemzetközi összesítés szerint. A World Population Review rangsora alapján Románia 96,3 pontos átlaggal az európai lista utolsó helyére került, miközben több nyugat- és dél-európai ország 100 pont feletti eredményt ért el. Ehhez az utolsó helyhez a romániai oktatás válsága, a funkcionális analfabetizmus és a tanárhiány is hozzájárulhatott.
A rangsor élmezőnyében Spanyolország 102 ponttal, valamint Franciaország, Olaszország és Szerbia 101 pontos átlaggal szerepel. A lista középmezőnyében található Magyarország 99,5 ponttal, Németország (99,6) és Észtország (99,4) között. Az IQ-értékek az oktatás minőségével és az elérhető erőforrásokkal is szoros összefüggésben állnak.
A World Population Review módszertana szerint az adatok az International IQ Test 2024-es eredményeire épülnek, amely során világszerte több mint 1,35 millió résztvevő töltötte ki ugyanazt a standardizált tesztet. Az oldal ugyanakkor megjegyzi, hogy az országos IQ-mérések körül komoly szakmai viták zajlanak, mivel sok szakértő szerint a tesztek elsősorban a fejlett nyugati oktatási rendszerekhez igazodnak. Ennek ellenére a rangsor készítői kiemelik, hogy az IQ-pontszámok jellemzően tükrözik az oktatás minőségét és az adott régió fejlettségét, és gyakran egybevágnak más, oktatási teljesítményt mérő mutatókkal, például a PISA-felmérésekkel.
A bukaresti Gândul portál részletesen foglalkozott azzal, hogyan jutott Románia az Európai Unió legalacsonyabb IQ-átlagáig. A lapnak nyilatkozott Aida Ivan (képünkön) pszichoterapeuta, aki az oktatás állapotát és a közösségi média túlzott használatát nevezte meg fő okként. A szakember szerint elsősorban az oktatási rendszer nagyon gyenge, ugyanazokra az elvekre épül, mint száz évvel ezelőtt, vagyis a memorizálásra, nem pedig a kritikus gondolkodásra és a kreativitásra. A színvonal nagyon alacsony.
A pszichoterapeuta hangsúlyozta, hogy azok a román diákok, akik nemzetközi tanulmányi versenyeken sikeresek, nem a rendszer hatékonyságának köszönhetik eredményeiket: „Azok a kivételes tehetségek és gyerekek, akik olimpiákat nyernek, azért érnek el sikereket, mert rengeteget fektetnek beléjük, nem azért, mert az oktatási rendszer jó, hanem mert nagyon sok különórán és évekig tartó magántanuláson vesznek részt.”
A sajtó korábban részletesen beszámolt arról is, hogy Románia felnőtt lakosságának több mint egyharmada funkcionálisan analfabéta. Bár vannak olyan vélemények, hogy már több mint a fele. A bukaresti oktatási minisztérium által megrendelt felmérés már 2023-ban kimutatta: a lakosság negyven százaléka nem képes helyesen értelmezni egy egyszerű írott szöveget. Ugyanez a helyezet a matematikai alapkészségek terén. A vizsgálat szerint a falusi lakosság körében a helyzet különösen súlyos: tíz százalékponttal rosszabb eredményt értek el, mint a városiak.
Romániában nemrég csökkentették a tanárok jövedelmét, ami bojkottot és tömegtüntetéseket vetített előre. Az oktatási szakszervezetek szerint a kötelező óraszám emelése, az osztálylétszámok növelése és az órabérek csökkentése súlyos következményekkel járhat. Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke így fogalmazott: „Az oktatást nem lehet könyvelői szempontok alapján kezelni.” A kormány álláspontja szerint a megszorításokat a költségvetési hiány és az oktatási rendszer „realitásai” indokolják, ugyanakkor a pedagógus-szervezetek szerint ezek az intézkedések tovább rontják az oktatás színvonalát. Eközben a rossz arcú Daneil David (képünkön), a pszichológusból lett oktatási miniszter nemrég kijelentette: a funkcionális analfabetizumésrt az alulképzett, igénytelen tanárok és tanítók a hibásak.
A Gândul cikke arra is emlékeztetett, hogy Románia a PISA-felmérésekben sem teljesít jól. A 2022-es adatok szerint a szövegértési mutató 1284 pont volt, míg az Egyesült Államokban 1468 pontot mértek. Az Európai Unióban csak Bulgária és Moldova ért el gyengébb eredményt.
A szakértők szerint az alacsony oktatási színvonal, a tanári pálya leértékelődése, valamint az
