Nicuşor Dan államelnök tegnap bejelentette, hogy január elején referendumot kezdeményez a bírák és ügyészek körében a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot (CSM) illetően. Bejelentése heves ellenkezést, vitát váltott ki, a CSM egy volt tagja szerint az államfő nyilatkozatai nyomán konfliktusos helyzet állt elő, amelynek megoldásához a CSM-nek az alkotmánybírósághoz kellene fordulnia, egy szenátorokból és parlamenti képviselőkből álló csoport pedig azt tervezi, kérelmet nyújt be a parlamenthez Nicușor Dan elnök tisztségéből való felfüggesztésére „a bírói függetlenség elleni támadások” miatt.
Az elnök szerint a referendumon egyetlen kérdés lesz: „A CSM a köz érdekében jár el, vagy egy, az igazságszolgáltatási rendszeren belüli csoport érdekeit szolgálja?” Ha a megkérdezettek többsége azt válaszolja, hogy CSM a köz érdekében jár el, akkor folytatják a vitát a szükséges törvénymódosításokról, ha azonban zömében azt fogják válaszolni, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács csoportérdekeket szolgál, a testületnek azonnal távoznia kell – szögezte le tegnapi sajtóértekezletén az államfő. Nyomatékosította, a bírák és ügyészek üzeneteiből arra következtetett, hogy a CSM tagjai, valamint a bíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák vezetőségi tagjai között vannak olyanok, akik nem a köz, hanem az általuk képviselt csoport érdekeit szolgálják. Ezek azonban egyelőre csak jelzések, vádak, amelyeket bizonyítani kell, ehhez pedig ellenőrzéseket kell végezni. „Ez sok időbe fog telni, de véleményem szerint a helyzet súlyos” – jelentette ki az államfő.
Nicuşor Dan kezdeményezésére reagálva Adrian Toni Neacşu volt bíró és CSM-tag kijelentette: Románia elnökének nem áll jogában referendumot kezdeményezni az igazságszolgáltatási rendszerben, és nem menesztheti a CSM-t. A CSM alkotmányos hatóság, az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálója, és teljesen független a végrehajtó hatalomtól – szögezte le Neacşu, aki szerint a CSM elnöke köteles értesíteni az alkotmánybíróságot az államelnök nyilatkozatai nyomán előállt konfliktus megoldása érdekében. Alin Ene bíró, a CSM tagja hasonlóan nyilatkozott: az államelnöknek semmiféle hatásköre nincs az igazságszolgáltatási rendszer működtetésében és kezelésében, hiába akciózik.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege vasárnap este közleményt is kiadott, ebben hangsúlyozza: az alkotmányos hatáskörök gyakorlása csak a hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának szigorú tiszteletben tartásával történhet, és a javasolt népszavazás megszervezését nem teszik lehetővé a törvények, különösen nem a bírák körében, akiknek a jogállását az alkotmány szabályozza.
A civil társadalom nem az igazságszolgáltatás függetlenségét vitatja, hanem a rendszer működési zavarait, és a hatalmi ágak szétválasztása nem jelenti a társadalomtól való elszigetelődést –üzente vasárnap esti nyílt levelében a Corupția Ucide (A korrupció öl) Egyesület, látván a CSM megátalkodott berzenkedését. „A jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét és a közérdeket több mint egy évtizede aktívan védő Corupția Ucide civil szervezet aggodalommal veszi tudomásul a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács bírói szakosztályának 2025. december 21-én kiadott sajtóközleményét. A dokumentált újságírói nyomozások, az igazságszolgáltatási rendszerből érkező reakciók és az ország több városában zajló békés polgári tiltakozások által kiváltott reális társadalmi feszültség közepette kiadott sajtóközleményük nem foglalkozik a felvetett problémákkal, hanem úgy tűnik, hogy elkerüli azokat olyan alkotmányos elvek formális megerősítésével, amelyeket senki sem vitat” – olvasható a CSM-nek írt nyílt levélben. A „beavatkozás” és „érzelmi vektorok” felemlegetésével való reagálás veszélyes üzenetet közvetít, azt, hogy minden nyilvános bírálat eleve jogtalan. Ez az álláspont összeegyeztethetetlen egy érett demokráciával – szögezik le a CSM egyes tagjainak arroganciáját látva.
Rámutatnak: a hatalmi ágak szétválasztása nem az igazságszolgáltatási rendszernek a társadalomtól való elszigetelődését jelenti. A bírák függetlensége az ügyek elbírálásában nem mentesíti a bírósági intézményeket a nyilvános párbeszéd, az átláthatóság és az intézményi elszámoltathatóság alól, ha komoly működési zavarok merülnek fel. „Ha bármilyen nyilvános konzultációra, vitára vagy polgári nyomásgyakorlásra irányuló kezdeményezést beavatkozásnak minősítenek, azt kockáztatják, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége a megfelelő működés garanciája helyett a felelősségre vonhatóság elleni pajzzsá válik” – mutatnak rá. Ugyanis a népszavazások és a nyilvános konzultációk nem egyenlőek a politikai alárendeltséggel, és ezek határozott elutasítása pusztán a jogalapra való hivatkozással minden más magyarázat vagy alternatíva felkínálása nélkül, megerősíti a benyomást, hogy az igazságszolgáltatás elutasít mindenféle nyílt önkiértékelést.
Kifejtik még, hogy a közvélemény indulatai nem jelentenek fenyegetést, az intézményi közöny viszont igen, és a társadalom reakcióját érzelmi vektorként megbélyegezni veszélyes minimalizálása a mély társadalmi elégedetlenségnek. Az indulat akkor keletkezik, amikor az intézményi mechanizmusok már nem adnak hiteles válaszokat. Románia közelmúltbeli történelme világosan mutatja: amikor az intézmények bezárkóznak, a társadalom reagál – szögezik le a Corupția Ucide képviselői.
A CSM-nek az igazságszolgáltatás függetlenségének alkotmányos biztosítójaként kötelessége elismerni, hogy a társadalomban jelzett és nyilvánosságra került problémák valóban léteznek, és ezek megoldására javaslatot tesz vagy elfogadja a civil társadalommal és a jogi szakemberekkel folytatott intézményi párbeszédet – nyomatékosítják a Corupția Ucide képviselői a kiváltságait és pozícióit foggal-körömmel védő, posztkommunista politikai támogatást élvező taláros maffiának üzenve.
