„Bizakodva és optimistán” tekint Alexandru Nazare pénzügyminiszter 2026-ra, amelynek egyik legfontosabb feladata a fiskális és költségvetési stabilizáció. Erről maga a pénzügyminiszter írt egy újévi bejegyzésben, amit a Krónika vett észre és szemlézett.
A tárcavezető szerint 2025 „a költségvetési fegyelem, a határozott döntések és a közpénzek hatékonyabb kezelése révén” szilárd eredményekkel zárult. „Az év utolsó napjáig a kincstár 1,7 milliárd lej összegű kifizetéssel támogatta a beruházásokat, ebből 1,3 milliárd lejt az Európai Unió által finanszírozott projektekre fordítottunk. Az év végén körülbelül 4 milliárd lejt különítettünk el a helyi fejlesztésekre és a honvédelemre, 2 milliárd lejt a betegszabadságos táppénzek visszatérítésére, valamint 1 milliárd lejt olyan kulcsfontosságú területekre, mint az energia, a környezet, a védelem és a külügyek” – mondta a miniszter.
A tárcavezető szerint az utolsó költségvetési kiigazítás után további 12 milliárd lej került sikeresen a gazdaságba. „Mindezt a költségvetési fegyelem, a határozott döntések és a közpénzek hatékonyabb kezelése tette lehetővé. Ezek az eredmények jelentik az alapot, amelyre 2026-ban építünk. Egy olyan évben amelyben Románia határozottan az OECD felé halad – ez egy új stratégiai stabilitási és nemzetközi hitelességi horgony, amely alacsonyabb finanszírozási költségeket és stabil befektetéseket jelent.” Románia már jóideje ácsingózik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD) való bekerülésre, 2022-ben kérte az azonnali felvételét, de egyelőre csak ígéreteket kapott. Az 1961-ben alapított, párizsi székhelyű szervezetnek 38 tagja van szerte a világból, Magyarországot 1996-ban vették fel…
Nazare szerint az állami beruházások lesznek a növekedés fő hajtóereje Romániában, a PNRR nevű uniós segélyprogramban szereplő projektek folytatásával, a 2021–2027-es kohéziós politika keretében megvalósuló projektek felgyorsításával, valamint az infrastruktúra, az energia, az egészségügy, az oktatás és a helyi fejlesztés területén történő jelentős beruházásokkal. „2026 végre az európai források éve lesz Románia számára” – tette hozzá magabiztosan.
A miniszter úgy véli, hogy a fiskális és költségvetési stabilizáció is az év egyik kulcsfontosságú eleme lesz, „2026 nagyobb kiszámíthatóságot és egyértelműséget hoz a vállalkozók és az üzleti környezet számára”
A pénzügyminiszter azt is „ígérte” a Facebookon, hogy Románia külföldi piacokon való megítélésének javítása, a digitalizáció és az adminisztratív hatékonyság szintén erősíteni fogja mind a befektetők, mind a románok bizalmát az állam iránt – mindez kedvező hatással lesz a gazdaságra és a társadalomra. „Felelősségteljesen, komolyan és optimistán lépünk be az új évbe. Nem hiszek a csodákban, de hiszek a kemény munkában, a szigorúságban és a növekedés forrásainak következetes fejlesztésében” – összegzett.
Mint ismeretes, a négypárti koalíciós kormánynak a 9,3 százalékos költségvetési hiány – az EU által elárt és sürgetett – lefaragása érdekében jelentős költségcsökkentő megszorító intézkedéseket kellett és kell életbe léptetnie.
Illyés Gergely politikai elemző a kolozsvári Szabadságban latolgatta a gazdasági helyzet alakulását, kifejtve: mértékadó szakértők szerint a legnagyobb probléma az államadósságnak a meredek, gyors növekedése, és az ezzel járó kamatterheknek a nagyon nagy aránya. Úgy véltet, hogy felelős, szigorú deficitcsökkentő politikával talán a 2026-os év végére, esetleg 2027-től lehet már érdemi gazdaságélénkítő intézkedések bevezetésén gondolkodni. Az adatok jelenleg arra utalnak, hogy a fogyasztási szint meredeken csökken az országban, miközben nőnek az árak. A legoptimistább előrejelzések szerint is 2026 nehéz év lesz, 2027-ben fog kiderülni, hogy kifele tartunk-e ebből a helyzetből.
Az elemző emlékeztetett, hogy a miniszterelnök a napokban többször említette, hogy nem lesznek újabb adóemelések, de ez azt jelentheti, hogy azokhoz képest nem lesznek újabbak, amiket eddig még nem jelentettek be. Az új évtől az ingatlanadó, a gépjárműadó és egyéb ilyen-olyan adó és illeték emelkedése széles rétegeket fog fájdalmasan érinteni fog Romániában, ami fokozni fogja a felháborodást. „A mérleg másik serpenyőjébe ugyanakkor a politikum nem tudta odarakni a saját magán való takarékoskodást, például az alkalmazotti létszámcsökkentéseket vagy esetleg intézményösszevonásokat a központi adminisztráció szintjén. Úgy tűnik, hogy a pártok közötti feszültségek miatt a tárgyalások még nem jutottak el abba a szakaszba, hogy erről érdemben lehessen beszélni, és a közemberek megítélésében ez azt jelenti, hogy megint kizárólag rájuk hárítják a pénzügyi terheket” – vélte Illyés.
