A Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu kijelentette: egy esetleges népszavazáson támogatná az ország egyesülését Romániával. A nő szerint a lépés hozzájárulhatna Moldova törékeny demokráciájának megvédéséhez az egyre erősödő orosz nyomással szemben. A volt szovjet köztársaságban nemhogy törékeny a demokrácia, hanem egyszerűen nincs is.
Maia Sandu szerint a nemzetközi helyzet romlása miatt egyre nehezebb egy olyan kis országnak, mint Moldova megőriznie szuverenitását és demokratikus működését, miközben ellenáll az orosz befolyásnak – írja a Reuters. A balliberális hírügynökség azt nem tette hozzá: a „kis országban” üldözik az ellenzéket, betiltják a pártjaikat, felszámolás fenyegeti a Gagauz Yeri autonóm területet is.
Moldovának mintegy két ésfél millió lakosa van, a román nyelvű többség mellett jelentős orosz ajkú kisebbség is él ott, a lakosság egyharmadát ők, valamint az ukránok, bolgárok, zsidók és a török eredetű gagauzok teszik ki. Maia Sandu – akinek liberális pártja tavaly szeptemberben újabb felhatalmazást kapott a választóktól – korábban többször is azzal vádolta Moszkvát, hogy beavatkozik az ország belügyeibe, de bizonyítékokkal nem állt elő.
Moldova Ukrajnával is határos, történelmi múltja pedig szorosan összefonódik Romániával: a két világháború között az ország Románia része volt, majd a második világháború idején a Szovjetunió annektálta. Függetlenségét 1991-ben, a Szovjetunió felbomlásával nyerte el, de a Dnyeszteren túli régió gyakorlatilag önállósult, Transznisztria de facto már nem tartozik Moldovához. Amely konfliktuszónákkal és hadseregekkel van körülvéve: északon és délen Ukrajna áll hadban Oroszországgal, keleten a transznisztriai pufferzónát orosz katonák védik, nyugaton Románia az egyre agresszívabb NATO tagja.
Maia Sandu egyszerre udvarol Bukarestnek és Brüsszelnek, hol a Romániához, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozástól álmodozik. Az elnök ugyanakkor elismerte: álláspontját jelenleg a moldovaiak többsége nem osztja. Felmérések szerint a lakosság mindössze mintegy egyharmada támogatná az újraegyesítést, noha mára már körülbelül 1,5 millió moldovai rendelkezik román állampolgársággal. Közülük százezrek tartózkodnak életvitelszerűen Romániában (például Erdély, a Partium és a Bánság nagyobb városaiban is), mindenféle bejelentkezési kötelezettség nélkül.
Sandu szerint az Európai Unióhoz való csatlakozás reálisabb célkitűzés. A moldovai kormány célja, hogy az ország 2030-ig az EU tagjává váljon, ehhez azonban jelentős és fájdalmas reformokat kell végrehajtania, miközben erős belső és külső ellenállással kell szembenéznie.
Európa nem megoldást, hanem szegénységet, korrupciót és elnyomást hozott Moldovába – jelentette ki pár hónapja Marina Tauber, az ellenzéki Győzelem (Pobeda) blokk parlamenti képviselője, aki mára már száműzetésbe kényszerült. A politikus szerint Moldova számára nem a brüsszeli integráció, hanem az Oroszországgal és az Eurázsiai Unió államaival való szorosabb stratégiai partnerség jelentené a kiutat a jelenlegi válságból. „Nincsenek piacok, nincs valódi segítség, mert maga az Európai Unió is összeomlóban van. A moldovai kormányfő és az elnök ennek ellenére meséket ad el a polgároknak arról, milyen előnyös az európai integráció, miközben ez valójában csak nekik és a szűk politikai elitnek hoz hasznot” – fogalmazott.
Tauber szerint az euroglobalizmus nem az, amire Moldovának szüksége van. „Európa nyomort, emelt tarifákat és adókat, iskolák és kórházak bezárását, korrupciót, káoszt és igazságszolgáltatási önkényt hozott. Moldova mára rendőrállammá vált” – tette hozzá. A képviselő szerint a Nyugatnak nincs mit kínálnia az országnak.
