Miután a Kolozsváron szerkesztett Krónika három nappal ezelőtt hírül adta, hogy egyfajta politikai füstbombaként új romániai magyar párt létrehozását harangozta be az április 12-ei országgyűlési választáson győztes Tisza Párt egyik erdélyi aktivistája, a füst elkezdett oszlani.
Előbb azon csámcsogott a média, hogy vajon „a bejegyzés előtt álló Romániai Magyar Egységpárt mennyiben kötődik a leendő anyaországi kormánypárthoz”, majd pedig azon, hogy milyen alternatívát mutatna be a Tisza holdudvarából érkező kezdeményezés a meglévő erdélyi alakulatokkal szemben.
Mára kiderült, hogy a „Tisza holdudvarából érkező kezdeményezés” nem több egy újságírói blöffnél, ugyanis a kultuszminiszternek és a határon túli ügyek felelősének jelölt Tarr Zoltán (egy volt református lelkész), a Tisza Párt alelnöke kijelentette: pártja a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak.
Már maga a Krónika is megírta azóta, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sem vette komolyan a „Tisza-áradást” követő erdélyi pártalapítási nekibuzdulásokat: „Volt még Román Nemzeti Egységpárt, ez egy kicsit arra rímel. Nekem nincsenek olyan információim, semmiféle olyan jel nincsen, hogy ebben a Tisza Párt részt venne. Az igaz, hogy aki ezt a pártot bejelentette, az az erdélyi Tisza-sziget alapítója volt, de én merem remélni, hogy nincsen a kettő között összefüggés, illetve az eddigi információink szerint nincs ilyen.”
A Romániai Magyar Egységpárt alapítási szándékát egy Kátai István nevű, háromszéki származású vándorszínész jelentette be, aki évek óta Magyarországon bolyong és hónapok óta Magyar Péter környezetében forgolódik, de a Tisza Pártban semmilyen funkciója sincs, nem indították a választásokon sem.
A Krónika ugyanakkor úgy tudja, hogy Székelyudvarhelyen egy Változás Erdélyben Egyesület nevű pártkezdemény is felütötte a fejét, de ez egyelőre csak civil szervezetként próbálja megát pozicionálni. Már források viszont felvetették, hogy egyéb „politikai mozgolódások” is várhatók a Székelyföldön az RMDSZ-Fidesz-KDNP „érdekszövetség” csődje nyomán.
S ha már Krónika: a kolozsvári portál szerint köztudott, hogy az RMDSZ-en kívül más magyar pártnak nincs esélye bejutni a bukaresti parlamentbe. „Ugyanakkor jól tükrözi a szövetség hegemóniáját, hogy a legutóbbi, 2024-ben rendezett helyhatósági választáson a Kelemen Hunor vezette alakulat megszerezte a romániai magyar szavazatok több mint 96 százalékát, a voksok fennmaradó százalékán az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), a Magyar Polgári Erő (MPE) és a Székelyudvarhelyért Párt osztozott” – írták. Ez a megfogalmazás azonban egy csúsztatást rejt: senki sem tudja és tudhatja, hogy hány romániai magyar szavazott 2024-ben, csak azt lehet tudni, hogy a magyar pártok jelöltjei mennyi voksot kaptak, de hogy kiktől, az a szavazás titkossága és a szavazók etnikai hovatartozásának bizonytalansága miatt csak feltételezhető. Ráadásul ha az RMDSZ 96 percentje valós lenne, a konkurensei pedig csak 4%-ot kaptak volna, akkor Kelemen pártjának 925 ezer szavazatot kellett volna begyűjtenie. Feleannyit sikerült.
Egymilliónyi magyar sajnos összesen nem él már Romániában, nemhogy 18 éven felüli szavazó…
