Több mint 21 ezer külföldi állampolgárnak van jelenleg bejelentett tartózkodási helye az erdélyi Kolozs megyében, több mint 14 ezren közülük az Európai Unión kívülről érkeztek. A legtöbben ázsiai országok állampolgárai, akik Kolozsváron és vonzáskörzetében vállalnak munkát – írta ma az MTI a Szabadság című helyi napilapra hivatkozva, amely az erdélyi megye bevándorlási felügyelőségének tájékoztatására hivatkozik.
A felügyelőség vezetője Ciprian Adrian Tămaş rendőrőrnagy (akit „albiztos”-nak írnak a román „subcomisar” idétlen tükörfordításaként) az év első kilenc hónapjára vonatkozó adatokat ismertette egy sajtótájékoztatón. Közölte: a bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezők közül több mint 5700-an európai uniós országból, több mint 14 ezren az unión kívüli térségekből érkeztek.
Idén a szolgálat 7261 tartózkodási engedély iránti külföldi kérelmet kezelt, tavaly 6838 esetben jártak el. Az év első kilenc hónapjában a legtöbb kérelmet nepáli, Srí Lanka-i (ceyloni) és indiai állampolgárok nyújtották be. A közép-erdélyi térségben mintegy 2900 ukrajnai háborús menekült is él, ők nem szerepelnek a statisztikában. Itt máris le kell szögezni: ezek a hivatalos adatok, amelyek a legtöbb esetben sokkal alacsonyabbak a valós számoknál, és ez érvényes Erdély, a Partium és a Bánság legtöbb megyéjére, nagyvárosára. Sokezer migráns és ukrajnai „menekült” él ezekben hossza-rövidebb ideig a hivatalosan regisztráltakon kívül.
A tartózkodási engedélyt kérelmezők zöme, 4006-an munkavállalás céljából érkeztek Romániába. További 334-en tanulási céllal, 725-en román vagy külföldi állampolgár családtagjaként kértek tartózkodási engedélyt. Az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség (EGT) államaiból és Svájcból érkezett kérelmezők közül a franciák voltak a legtöbben, de Németországból, Olaszországból és Spanyolországból is érkeztek kérelmezők. A bevándorlási felügyelőség idén októberig 5527 tartózkodási engedélyt állított ki, ami 33 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. Az engedélyek zöme ugyan csak ideiglenes tartózkodásra jogosít fel, de…
Emil Boc kolozsvári polgármester a napokban egy bukaresti értekezleten kijelentette: az EU-n kívülről érkezett külföldi munkavállalók kezdenek gondot jelenteni Kolozsváron. Az elöljáró tesztelné a nem EU-s országokból érkezők ismereteit a helyi sajátosságokról, és nehezményezte, hogy sokan nem ismerik a román nyelvet és a helyi kultúrát. Bocra azonnal rárontott a balliberális, sorosista-galobalista média, rasszizmussal vádolva a kincses város román polgármesterét, aki egyébként a Nemzeti Liberális Párt egyik vezetője.
Ciprian Adrian Tămaş egyébként közölte: a kolozsvári városháza szakemberei állandóan foglalkoznak az EU-n kívülről érkezők integrációjával. Az új jogszabályok szerint a munkáltatónak is kötelessége az érkezés utáni fél évben román nyelvtanfolyamra beíratni a külföldi munkavállalót.
Kolozsváron az ázsiai vendégmunkások közül sokan biciklis futárként dolgoznak. A zsúfolt közlekedéséről hírhedt városban főként a sofőrök panaszkodtak arra, hogy a vendégmunkások nem ismerik eléggé a közlekedési szabályokat, így balesetveszélyes helyzeteket idéznek elő a nagyvárosi forgalomban. Erdélyfővárosában a hivatalos statisztikák szerint 290 ezren élnek, de hogy ténylegesen hányan, azt senki sem tudja. A magyarok lélekszáma már csak 33 ezer, alig 11 százalék.
