Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kijelentette, hogy csaknem 16 hónappal ezelőtt egy súlyos pénzügyi és bizalmi válságba került Románia vezetését vette át, utódjának azonban már egy olyan országot ad át, amely elindult a kilábalás útján – közölte az Agerpres állami hírügynökség.
A kormánypalotában tartott mandátumértékelő sajtótájékoztatóján Bolojan úgy fogalmazott: kormányzása bel- és külpolitikai válságokkal, valamint komoly kihívásokkal terhelt időszak volt, amelyben hazugságok és populizmus nélkül, az emberek iránti tisztelettel próbálták irányítani az országot.
Felidézte, hogy tavaly júniusban Románia költségvetési hiánya elérte a GDP 9,3 százalékát, a gazdasági növekedés kizárólag a fogyasztásra épült, az országos helyreállítási terv (PNRR) végrehajtása megrekedt, és fennállt az uniós források elvesztésének veszélye. Az elnökválasztás érvénytelenítése után a társadalom megosztottá vált, miközben az országot valós fizetésképtelenségi kockázat fenyegette.
Az ügyvivő kormányfő szerint ebben a helyzetben nem volt valódi választási lehetőség: azonnal el kellett kezdeni a pénzügyi és gazdasági egyensúly helyreállítását, még akkor is, ha ez elkerülhetetlen áldozatokkal járt. Az Európai Bizottság és a pénzügyi piacok már nem ígéreteket, hanem azonnali hatású intézkedéseket vártak Romániától. Ha a kormány nem kezd reformokba, az egész országot és minden családot súlyosan érintő válság következett volna – mondta.
Bolojan felidézte azt is, hogy kormányzása kezdetén a költségvetési bevételek növelése és a hiány csökkentése érdekében kénytelenek voltak emelni az áfát. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy kormánya nem titkolta el a valós helyzetet, nem kozmetikázta az adatokat, és nem tett fedezet nélküli ígéreteket.
Mint mondta, tisztában van azzal, hogy a megszorító intézkedések mögött családok, alkalmazottak, vállalkozók és nyugdíjasok állnak, akiknek újra kellett tervezniük kiadásaikat, és életszínvonaluk csökkenését tapasztalták. ‘Tudom, hogy az emberek nem a makrogazdasági mutatókból élnek. A kormány teljesítményét az alapján ítélik meg, hogy mennyit kell fizetniük a mindennapi megélhetésért, mekkora a fizetésük és a nyugdíjuk, és mennyire biztos a munkahelyük’ – fogalmazott.
Az ügyvivő miniszterelnök megköszönte a lakosság áldozatvállalását, hangsúlyozva, hogy az erőfeszítések nem voltak hiábavalók. Szerinte ezek eredményét egy takarékosabban működő állammal és ismét kiszámítható jövőt kínáló gazdasággal kell meghálálni. Bolojan kifejtette: a kormány intézkedéseinek az volt a céljuk, hogy megőrizzék a beruházásokhoz szükséges forrásokat, és fokozatosan áttérjenek a hitelből finanszírozott fogyasztásra épülő növekedésről a termelésen és a versenyképességen alapuló gazdasági fejlődésre.
Elismerte, hogy a fogyasztás visszaesett, és emiatt a gazdasági növekedés is lassult, de szerinte elsősorban a hitelből fenntartott, gazdasági szempontból egészségtelen fogyasztás szorult vissza. Ezzel sikerült kilépni abból az önáltatásból, hogy a kölcsönökből ösztönzött fogyasztás fenntartható növekedést eredményezhet – magyarázta.
Az államadósság emelkedését azzal magyarázta, hogy Romániának magas kamatok mellett kell visszafizetnie az előző években felvett hiteleket. A kamatszintet a nemzetközi folyamatok mellett az is befolyásolta, hogy az előző kormányok egyre gyorsabb ütemben adósították el az országot, ami 2024-ben a GDP több mint 9 százalékát elérő, rekordmértékű költségvetési hiányhoz vezetett.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökeként is imsert politikus szerint az infláció részben a korrekció velejárója, részben pedig olyan külső válságok következménye volt, amelyekre Romániának nem volt befolyása. Hangsúlyozta: a költségvetési hiány lefaragása nem önmagában vett cél volt, hanem a beruházások folytatását és egy fenntarthatóbb gazdasági modell kialakítását szolgálta.
Az ügyvivő miniszterelnök kitért az országos helyreállítási tervre is. Elmondása szerint kormánya egy megrekedt, túlvállalt és jelentős késésben lévő programot vett át, amely a kudarc szélén állt, de sikerült újratárgyalni és ismét működőképessé tenni. Románia eddig a helyreállítási alapból számára elkülönített teljes keret 65 százalékát kapta meg, további két kifizetési kérelmét pedig jelenleg vizsgálja az Európai Bizottság. Ezek jóváhagyása esetén az ország az eredetileg rendelkezésére bocsátott vissza nem térítendő támogatás mintegy 90 százalékát hívhatná le. Bolojan szerint ez az arány megközelíthette volna a 100 százalékot, ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) augusztusban nem akadályozza meg az egységes bértörvény elfogadását. Hozzátette: az északkelet-romániai autópálya-beruházások is finanszírozás nélkül maradtak volna, ha a kormány nem tárgyalja újra a PNRR-t, és nem helyezi át ezeket a projekteket az Európai Unió SAFE-programjába.
Mivel minden jel arra mutat, hogy ma a román parlament új kormányt szavaz meg, Ilie Bolojan – aki 2025 júniusától Románia miniszterelnöke, és korábban Nagyvárad polgármestere és Bihar Megye Tanácsának elnöke is volt – visszatérhet a 2024-es választásokon elnyert szenátusi székébe. A Bihar megyei Rév községhez tartozó Bertény faluban született 1969-ben született román politikus azzal tűnt ki a „mezőnyből”, hogy sem kétes vagyonosodási, sem magánéleti botrányai nem voltak, sőt hazugságon sem kapták soha.
