Románia az áremelkedések bajnoka

A kb. egymillió magyar lakta Romániában nőtt a legnagyobb mértékben az áram és a földgáz ára, és nincs megállás, újabb drágulások következnek. A villanyért akár 10–22 százalékkal is többet kell majd fizetnünk, mint tavaly ilyenkor, a gázért a háztartásokban egyelőre nem, a cégek azonban drasztikus áremelkedésre számíthatnak, ami nyilván visszaköszön majd az összes termék és szolgáltatás árában is.

Az eddigi drágulások, a magas infláció és csökkenő reáljövedelmek által sújtott lakosságot nyomó terhek mértékéről az európai statisztikai intézet (Eurostat) október végén közzétett jelentése ad számot. A beszámoló szerint uniós viszonylatban Romániában drágult a legnagyobb mértékben az áram és a földgáz az év első felében.

Az Európai Unió háztartásainak szállított villamos energia és földgáz átlagára az idei év első felében csökkent, csak Romániában jegyeztek mindkét esetben nagy mértékű áremelkedést, a legnagyobbat az uniós tagállamok közül. Az állami hírügynökség által is közölt összesítés szerint 2026 első félévében a villamos energia lakossági átlagára az EU-ban egy év alatt 2,2 százalékkal csökkent kilowattóránként (kWh): 0,28 euróra a tavalyi első félévben jegyzett 0,29 euróról. A tagállamok körében a háztartási fogyasztók számára érvényes villamosenergia-árak azonban jelentősen eltérnek egymástól: míg Magyarországon ez 0,11 euró/kWh, addig Írországban 0,39 euró/kWh a háztartások által fizetett ár.

Az idei első félévben, 2025 első félévéhez képest a hazai pénznemben (lejben) kifejezett villamosenergia-árak Romániában emelkedtek a legnagyobb mértékben: 51,6 százalékkal. Jelentős áremelkedést regisztráltak Írországban (19,8 százalék) és Finnországban (18,4 százalék) is. Ezzel szemben más országokban jelentős csökkenés volt tapasztalható, különösen Dániában (mínusz 31,7 százalék) és Luxemburgban (mínusz 24,1 százalék).

A standard vásárlóerő-paritás (purchasing power standards ­– PPS) alapján kifejezve a villamosenergia-árak a romániai háztartások számára a legmagasabbak (46,9/100 kWh), majd Lengyelország (41,1) és Csehország (34,3) következik. A PPS-ben kifejezett legalacsonyabb árakat Máltán (13,8), Magyarországon (14,7) és Luxemburgban (15,5) regisztrálták.

Hasonló a helyzet a földgázszolgáltatás terén is. Az idei első félévben a háztartási fogyasztók által fizetett átlagár 0,11 euró/kWh-ra csökkent az unióban, ami 10,2 százalékos mérséklődést jelent 2025 első félévéhez mérten. Ebben az esetben is nagy a szórás: míg a háztartási fogyasztók Magyarországon 0,03 eurót, Horvátországban 0,05 eurót, Romániában 0,06 eurót fizetnek kilowattóránként, addig Svédországban 0,22 euró/kWh az átlagár.

A múlt év első félévéhez képest az idei első félévben 12 tagállamban csökkent, hét tagállamban emelkedett, négy országban pedig stagnált a földgáz ára. A legnagyobb mértékű áremelkedést Románia (9,3 százalék), Horvátország (8,9 százalék) és Szlovákia (6,6 százalék) regisztrálta. A legnagyobb mértékben pedig Bulgáriában (mínusz 14,5 százalék), Görögországban (mínusz 11,3 százalék) és Spanyolországban (mínusz 10 százalék) csökkent a földgáz ára.

Total
0
Megosztás
Előző hír

Nyomnák a pénzünket az ukrán maffiának

Következő hír

Lehullt a lepel ­– de várható volt

Related Posts
Total
0
Megosztás