A magyarsággal szembeni jogsértések ellen küzdő Székely Figyelő Alapítvány követeli, hogy a román legfelsőbb bíróság hozzon határozatot: konkrétan miként kell értelmezni a törvényt azokban az esetekben, amikor ugyanazon típusú ügyekben különbözőképpen döntenek az ítélőszékek.
Az alapítvány vezetője, Árus Zsolt hívta fel a Székelyhon figyelmét arra, hogy miközben például Moldva történelmi zászlóját ki lehet tűzni a Kárpátokon túli Neamț megyében, aközben a székely zászló levételére kötelezték az intézményeket Székelyföldön. Újabb jogerős ítéletek születtek, amelyek azt bizonyítják, hogy Romániában kettős mércét alkalmaznak a bíróságok a közösségi jelképek vagy kétnyelvű feliratok ellen indított perek esetében – számolt be sajtótájékoztatóján.
Amint fogalmazott, a közösségünket érő jogsérelmek egyik oka az, hogy az eleve nem tökéletes törvényeket a bíróságok mintegy futószalagon rosszhiszeműen értelmezik, illetve alkalmazzák. Ennek bizonyítására olyan pereket indítottak, amelyek tükrei a Dan Tanasă-féle pereknek, de számítani lehetett arra, hogy azokban más ítélet születik. Ilyen volt a Neamț megyei tanács elleni per (amelynek tárgya Moldva hagyományos zászlójának kitűzése egy középületre), illetve a kormány ellen indított perek (azért, mert a személyi igazolványon az angol és francia szöveg, illetve a kormány honlapján közzétett fényképeken szereplő angol szöveg nem a román alatt helyezkedik el). A számításuk az volt, hogy ezekben a perekben másképp fognak ítélkezni a bíróságok (konkrétan nem vetetik le Moldva zászlóját, és nem kötelezik a kormányt, hogy változtasson a személyi igazolvány formáján).
Nem tévedtek, a pereket az alapítvány elveszítette. A bíróság kimondta, hogy a Hargita megyében, Gyergyószentmiklóson bejegyzett szervezetként semmilyen személyes érdeke nem fűződik a Székely Figyelő Alapítványnak ahhoz, hogy egy szomszéd megyében milyen zászló van kitűzve. Ezzel szemben a Bukarestben bejegyzett „civil szervezet”, a Tanasă-féle ADEC sorozatban érte el, hogy levegyék a székely zászlókat a székelyföldi középületekről.
A többnyelvű feliratokkal kapcsolatban is jogerős ítélet mondta ki, hogy semmi baj azzal, ha a személyi igazolványon egymás mellett szerepelnek különböző nyelvű szövegek, miközben például a gyergyószentmiklósi művelődési ház esetében a szélsőnacionalista Tanasă azért perel, mert egymás mellett, és nem egymás alatt van a román és magyar felirat (szerinte csakis a román alatt lehetne a magyar). Ezzel az a helyzet áll elő az EU-tag Romániában, hogy most már a Tanasă-féle „típusperek” (magyar feliratok, középületekre kitűzött jelképek) esetében léteznek egymásnak ellentmondó jogerős ítéletek. Ilyen esetekben pedig jogértelmezés kérhető a legfelsőbb bíróságtól. Van ugyanis a Polgári Eljárási Törvénykönyvnek egy olyan cikkelye, ami azt mondja, hogy ha hasonló ügyekben különböző bírói tanácsok ugyanazon jogszabály alapján egymástól különböző jogerős ítéleteket hoznak, akkor több intézménynek joga (illetve kötelessége) a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez (vagyis a Kúriához) fordulni, kérve egy jogértelmezést. Egy ilyen kérés nyomán a legfelsőbb instancia határozatban rögzíti, hogy azt miképpen kell értelmezni. Ezen határozatok pedig kötelezők attól kezdve minden bíróság számára, vagyis megszűnik az a lehetőség, hogy ugyanazt a jogszabályt különböző bírók, vagy akár ugyanazok különbözőképpen értelmezzék.
Az egyik entitás, ami ilyen jogértelmezést kérhet, az az ombudsman (azaz az állampolgári jogok biztosa, amit Romániában „nép ügyvédjének” neveznek), és a Székely Figyelő Alapítvány két kérést küldött neki, hogy továbbítsa a legfelsőbb bírósághoz. Egyfelől az cél, hogy a kúria határozatban rögzítse azt az elvet, amely alapján a bíróságoknak dönteniük kell ezekben az ügyekben, és az legyen érvényes minden olyan feliratra, ami az országban bárhol van közterületen, valamely nemzeti kisebbség nyelvén. Másfelől az ombudsman szólítsa fel a legfelsőbb bíróságot annak kimondására, hogy egy helyiérdekű vagy regionális zászló kitűzése kizárólag az ott helyben lakók számára bír jelentőséggel, máshol lakó személyeknek ehhez semmi közük, egy ilyen zászló ellen pert nem indíthatnak.
Árus elmondta azt is: amint megkapják a személyi igazolványok többnyelvű szövege kapcsán szintén elveszített per részletes indoklását, újabb jogértelmezést fognak kérni, amitől azt várják, hogy eldőljön: nem kötelező, hogy a román szöveg alatt jelenjen meg a magyar a középületek homlokzatán és bárhol másutt.
