Klaus Iohannis román államfő ma délután bejelentette lemondását az államfői tisztségről, miután már tavaly decemberben lejárt a mandátum, és azóta vitatott legitimitással bitorolta az államelnöki széket a Cotroceni-palotában. A politikai válság tovább éleződik Romániában.
Az elnöki hivatalban tartott rendkívüli sajtónyilatkozatában közölte, hogy február 12-én teszi meg hivatalosan ezt a lépést. (Egyes ellenzéki politikusok máris kijelentették: addig még van két nap, és nem bíznak Iohannisban, lehet, hogy meggondolja magát…) Nehezen követhető magyarázkodásából nem lehetett kihámozni, hogy mi a hirtelen lemondásának oka, az ellene kezdeményezett felfüggesztési eljárás ugyanis nem érhetett volna révbe a májusra időzített elnökválasztások előtt. Ezért is reagált úgy elődje, Traian Băsescu volt államfő, hogy Iohannis megint gyengének, sőt ezúttal gyávának bizonyult, mert megfutamodott annak felelőssége alól, hogy még két hónapig „illegitim elnök” legyen.
A képviselőház és a szenátus kedden 10 órától együttes ülésen vitatja meg a Klaus Iohannis államfő tisztségéből való felfüggesztésére vonatkozó ellenzéki kezdeményezést, bár ez immár tárgytalanná válik. Ugyanakkor egyes véleményvezérek szerint Iohannis csak azt a szégyent akarta megelőzni lemondásával, hogy valóban úgy vonuljon be a román történelembe, mint akit hivatali ideje alatt zavartak el az állam éléről (ez legutóbb 1989-ben történt meg Nicolae Ceaușescu diktátorral).
Az ellenzéki liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a valóságtól elrugaszkodott elnöknek nevezte Klaus Iohannist, aki nem törődik az emberekkel. Elena Lasconi szerint Iohannis túl későn mondott le ahhoz, hogy becsületbeli lemondásnak számítson, és anélkül tette meg, hogy megválaszolná az országot két hónapja foglalkoztató kérdéseket: „miért érvénytelenítették a választásokat, hogyan védekezünk az orosz játszmák ellen, ki véd meg bennünket a manipulációtól, tudjuk-e garantálni a következő választás biztonságát?”
Az USR elnöke szerint Iohannis elnöki megbízatásának tíz éve alatt az ország sebezhetőbbé vált, mint valaha. Az ő szolgálata alatt omlott össze a demokrácia, és ezt nem lehet megbocsátani neki – tette hozzá.
Itt máris meg kell jegyezni, hogy az RMDSZ – amely most a bukaresti „monstruózus kormánykoalíció” része – kétszer is arra biztatta a romániai magyarokat, hogy Iohannisra szavazzanak az elnökválasztásokon (2014-ben Victor Ponta, 2019-ben Viorica Dăncilă ellenében), miközben a dél-erdélyi szász származású egykori fizikatanár és nagyszebeni polgármester többször is magyarellenes kijelentéseket tett és semmiben sem kedvezett a nemzeti kisebbségeknek.
Kezdetben az RMDSZ-esek felháborodtak azon, ha valaki bakszásznak nevezte Iohannist, mára elcsitult a háborgásuk, sőt, már bírálgatják őt. Egyébként a kifejezés nincs benn a szótárakban, Sántha Attila nyelvész egy tavalyi cikkében járta körül a bakszász szót, aminek etimológiáját a régi paraszti kultúrába vezette vissza, ahol a bak jelző a hímek (átmeneti) terméketlenségére vonatkozott. Egy 1874-ben Az Üstökös nevű élclapban megjelent anekdotát is idézett: „Isztrikucz: Csak arra vagyok kíváncsi, hogy ugyan mi lesz abban a híres könyvben? Naszalmicseszku: Hát úgy hallottam, hogy az egész azon kérdés megfejtése körül forog: Hogyan egyeztethető össze a Zweikindersystemával a bakszász nevezet?” A filológus rámutat: a Zweikindersystem – kétgyermekes rendszer – annak a filozófiája, hogy maximum két utód nemzésével lehet a társadalom jólétét elérni, ha több gyermek születik, a vagyonok felaprózódnak, és a növekvő gazdaság sem tudja eltartani az egyre több éhes szájat. Sajnos a XIX. században már nemcsak a szászok használták a rendszert, hanem a magyarok is, egykézés néven.
Tánczos Vilmos neves néprajzkutató a bakszász kifejezést Mária Teréziának a madéfalvi veszedelem (1764) utáni kényszertoborzásaival magyarázza, mondván, hogy újoncozáskor az erdélyi szász férfiak női ruhákba bújtak, hogy lekerüljék a bezsuppolást, gyanús helyzetekben viszont a toborzó császári katonatisztek fel-felnyúltak a szoknyáik alá, majd így jelentették a végeredményt: „Bak a szász!”
A hírügynökségek arról is beszámoltak ma, hogy több százan (egyesek szerint több ezren) gyűltek össze a kormánypalota előtt Călin Georgescu szuverenista elnökjelölt felhívására, aki a nagy áruházláncok bojkottjára szólította fel tegnap híveit, mivel azok szemetet vetetnek meg a román fogyasztókkal és óriási profitjukat kiviszik az országból. A Bukarest főterén tüntetők ujjongásba kezdtek, amikor Klaus Iohannis bejelentette, hogy lemond az államfői tisztségről, majd áttörték a biztonsági kordont, összecsaptak a kormánypalota védelmére kivezényelt, állig felfegyverzett csendőrökkel, és petárdákat dobáltak rájuk. A zsandárok könnygázgránátokkal válaszoltak és több személyt elvezettek, majd megbírságoltak.
