A baloldali pártok csak a szavazatszerzés miatt emlékeztek meg a trianoni békediktátumról annak 103. évfordulóján – jelentette ki Raffay Ernő történész. A volt országgyűlési képviselő, honvédelmi államtitkár, egyetemi tanár szerint a Demokratikus Koalíció azért hallgatott a nemzeti összetartozás napján, mert becstelenek.
„Olyan gyenge helyzetben van a magyar baloldal, hogy azt csinálják, amit eddig soha: Trianon traumáját már kevésbé bagatellizálják. Ez új jelenség” – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Raffay azzal kapcsolatban, hogy a legtöbb baloldali párt megemlékezett a június 4-i trianoni évfordulóról, ám a nemzeti összetartozás napját leginkább a saját politikai céljaikra, az Orbán-kormány támadására használták fel. „Nem a meggyőződésük diktálta, hogy Trianonra emlékeztek, hanem ezzel szeretnének pluszszavazatokhoz jutni a következő választásokon” – szögezte le Raffay Ernő, aki szerint továbbra is magyarellenes a baloldal.
A DK azért hallgatott június 4-én, mert becstelenek – hangsúlyozta, majd felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc és a baloldal korábban többször is a külhoni magyarok kettős állampolgársága ellen tiltakozott, egyik érvük pedig az volt, hogy aki nem Magyarországon fizet adót, az ne rendelkezhessen választójoggal. „Teljesen torz elképzelés, hogy az adófizetéstől legyen valaki magyar” – tette hozzá. A történész szerint a DK-sokhoz képest Aczél György, a Kádár-korszak egyik főideológusa szinte már egy magyar érdekeket képviselő politikus volt.
Ahogy arról a magyarországi sajtó beszámolt, a Demokratikus Koalíció részéről szokás szerint nem érkezett semmilyen közlemény vagy megszólalás a trianoni békediktátum évfordulóján. Ehelyett a baloldal legerősebb pártja Gyurcsány Ferencet ünnepelte, mert a pártelnök június 4-én töltötte be a 62. életévét.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere Baranyi Krisztinával, a IX. kerület vezetőjével közösen indított jótékonysági árverést és adománygyűjtő akciót a kárpátaljai Beregszász megsegítésére. A városvezetői alkalmatlanságát ezerszer bizonyított Karácsony úgy vélekedett, hogy ma már közös fájdalmaink sincsenek, mert a politikai vitáink egyre inkább arról szólnak, hogy ki tartozik a nemzethez, nem pedig arról, hogy mi a nemzet érdeke.
Eközben Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke arról beszélt, hogy ökölbe szorult a keze, amikor Trianonról olvasott. Szót ejtett arról is, hogy a közelmúlt történelmében példa volt arra, hogy a felvidéki, az erdélyi vagy épp a vajdasági magyaroknak külön küzdeniük kellett a többségi társadalmat automatikusan megillető jogokért, továbbá elismerte, hogy a kárpátaljai magyarok helyzete is messze van attól, amit elfogadhatónak tart. Ironikus, hogy Fekete-Győr korábban többször is a Momentum román testvérpártja, az USR-PLUS mellé állt, a 2020-as romániai önkormányzati választások idején pedig azt üzente az erdélyi magyaroknak, hogy az USR-PLUS önkormányzati jelöltjeit támogassák.
