Az egészségügyi dolgozók két országos szakszervezeti szövetsége, a Sanitas és az Egészségügyi Szolidaritás (FSSR) is béremelésért és a létszámstop feloldásáért tüntet Romániában, miközben az országban harmadik hete tart az általános sztrájk a közoktatásban, Bukarestben pedig rendőrök demonstrálnak magasabb bérekért, illetve a nyugdíjkorhatár tervezett emelése ellen.
A Sanitas szakszervezet mára jelképes, úgynevezett “japán sztrájkot” hirdetett, vagyis az alkalmazottak nem szüntették be a munkát, de “Sanitas”, illetve “japán sztrájk” feliratú karszalagokat és kitűzőket viselve figyelmeztetik a döntéshozókat, hogy amennyiben nem teljesítik követeléseiket, készek tényleges sztrájkba lépni.
Az FSSR csütörtökre tüntetést és felvonulást hirdetett a román kormány székháza és a parlament épülete közötti útvonalon, az egészségügyi és a munkaügyi minisztérium érintésével. Mindkét érdekképviseleti szövetség a 2017-es közalkalmazotti bértörvény által 2022-re előírt – de rendre elhalasztott – béremelések maradéktalan folyósítását követeli. A követelési listán szerepel továbbá, hogy a bérpótlékok, az ügyeletért járó juttatások és élelmiszer-utalványok összegének kiszámításánál az új bérszintet vegyék alapul, a krónikus létszámhiány enyhítése érdekében pedig írjanak ki versenyvizsgát a közalkalmazotti létszámstop miatt májusban befagyasztott állásokra.
A rendőrök szakszervezeti szövetsége ma a képviselőház bejárata elé szervezett jelképes sztrájkőrséget, megakadályozandó, hogy rendőrök (és katonák) szolgálati nyugdíját is belefoglalják a nem járulékalapú, úgynevezett “speciális nyugdíjak” reformját célzó törvénybe, amelynek elfogadására Románia kötelezettséget vállalt az országos helyreállítási tervben (PNRR). A tüntetők elsősorban azt sérelmezik, hogy a törvény megszüntetné a korkedvezményes nyugdíjazást, és valamennyi öregségi járandóság folyósításánál a korhatárt fokozatosan 65 évre emelné. A szakszervezet szerint a döntéshozók számára intő jelnek kellene lennie, hogy a rendőrakadémiára évről évre kevesebb a jelentkező, idén a beiratkozók száma már alig haladta meg a meghirdetett helyek felét.
A szindikátusok lázongásának leszerelése érdekében a bukaresti kormány kedden nyilvánosságra hozta egy sürgősségi rendelet tervezetét, amely a 2017-ben elfogadott bértörvényben előírt, de elnapolt béremeléseket vezetné be júniustól az egészségügyben és rendvédelemben.
Folytatódott ma a közoktatásban május 22. óta tartó általános sztrájk is, de a kormány úgy értékeli, hogy ebben az ágazatban már megtette, amit tehetett: a kisegítő személyzet bértábláját is felhozta a hatályos bértörvény által előírt maximális szintre, és a kidolgozás alatt álló, 2024-től bevezetendő új bértörvényt “megelőlegezve” a pedagógusoknak havi 1000 lej (74 400 forint), a tanügyi kisegítő személyzetnek pedig 400 lej bruttó béremelést bevezető sürgősségi rendeletet fogadott el. (Ezeknek az összegeknek alig valamivel több mint a felét kapnák kézbe.)
A fenyegetések és zsarolások hatására az tanügyiek mintegy fele tegnap már visszalépett a sztrájktól. A kormány arra számít, hogy a pedagógussztrájk most már magától is kifullad, mivel a sztrájkolók a munkabeszüntetés idejére nem kapnak fizetést, és egyre több szülő fordul ellenük amiatt, hogy veszélybe került a tanév lezárása és az érettségi lebonyolítása. Ezt a veszélyt amúgy maga a hárompárti koalíciós kormány sulykolja, a hatalom a diákokat és a szülőket uszítja a már korábban beígért juttatásokat követelő tanárok ellen.
Címkép: „Az ígéretek nem fizetik ki a számlákat”
