Még a Magyar Távirati Iroda nevű budapesti állami hírügynökség ingerküszöbét is elérte az RMDSZ párttelevíziójának, az Erdélyi Magyar Televíziónak (ETV) egyik tegnapi műsora. A Metszet című félórás összeállításban az 1990. március 19-20-án Marosvásárhelyen történt eseményekkel, az ún. fekete márciussal foglalkoztak, gondosan kerülve az azóta történelmileg igazolt megállapítást: egy magyarellenes pogromot rendezett ott és akkor a nemzetállmi, kommunista visszarendeződében érdekelt Iliescu-rezsim.
A tévéműsorról azóta a közösségi médiában jelennek meg keserű megállapítások és bírálatok, ugyanis sokaknak feltűnt, hogy a korabeli archív felvételek között három olyan közszereplő magyarázza az eseményeket és az azóta lezajlott folyamatokat, akik ma Romániában a konszolidált nemzetállami hatalom reprezentánsai. „Azt már tudtam eddig is, hogy a politikában persona non grata Kincses Előd, de hogy a média is ennyire átvette ezt a megítélését egy történelmi esemény kapcsán, ez a tény még ma is, most is megdöbbent” – fogalmazott például egy marosvásárhelyi értelmiségi annak láttán, hogy az akkori események egyik, még élő kulcsfiguráját meg sem próbálták megszólaltatni, pedig ma is ott él és dolgozik a városban, ahonnan ez a tévéadó sugároz. „Öt évig az eseményt követően ki volt tiltva az országból és bűnvádi eljárás folyt ellene. Csak mondom és vállalom a véleményemet, hogy történelmi hamisítás egy ilyen műsorban nemhogy nem megszólaltatni, de bár nem is említeni. Felhívtam telefonon a műsor szerkesztőjét, és próbáltam kérdezni, hogy mi az oka. Az volt a válasz, hogy mindenki nem szólalhat meg egy műsorban, és az időkeretek szorítják a szerkesztőt stb.” – írta az öntudatos vásárhelyi polgár.
De lássuk, kik szólalhattak meg a műsorban, kinek adott elegendő műsoridőt a párttévé, az MTI beszámolója szerint.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egykori elnöke (a párt honlapja szerint a Szövetségi Elnökség konkrét tisztség nélküli második embere, azaz az RMDSZ egyfajta „árnyékelnöke”) azt hangsúlyozta: bár 1990 fekete márciusa óta sok minden megváltozott, az erdélyi magyar közösségnek számos célját sikerült elérnie, „még mindig nem teljesen konszolidált a román–magyar viszony”, és 33 év múltán „még mindig egy átmeneti korszakban vagyunk”. Ezt követően a saját és pártja sikereit sorolta, önelégülten jelentve ki: „azokat az 1989–1990-es célkitűzéseket, ha nem is teljes egészében, de elég nagy részben sikerült teljesíteni”. Vannak még a román–magyar viszonyban problémák, de Markó szerint azok csak elszigetelten jönnek néha elő. Ha a politikában nem is annyira, de az igazságszolgáltatásban és sajnos a civil társadalomban is még mindig él ez az ellentét – fogalmazott az RMDSZ második (vagy még mindig első?) embere.
Smaranda Enache emberjogi aktivista, az ultraliberális Pro Európa Liga társelnöke volt a műsor másik meghívottja, aki a román hivatalos narratívát erősítve „kétoldali” konfliktusnak állította be a korabeli eseményeket, elmaszatolva az Iliescu-rezsim felelősségét, a diverzió és a pogrom kimondottam magyarellenes jellegét. Szerinte sok emberben még az a felfogás él, hogy a másik volt a hibás, és kevésbé van jelen az a meggyőződés, hogy a történteknek nem azok voltak „az indítói, a hibásak”, akik elszenvedték. Marosvásárhely közösségei áldozatok voltak ebben a konfliktusban – hangsúlyozta Enache, hozzátéve, hogy ez volt az első „ellenforradalom” az 1989-es forradalom ellen, melyet aztán a bányászjárások követtek. Ez alá is ásta azt a felszabadulást, „reménycsomagot”, amit ’89 decembere hozott. A Pro Európa Liga társelnöke szerint a fiatal nemzedék szempontjából – hogy a jövőben ellen tudjon állni az ilyen beszervezési kísérleteknek – fontos megérteni, hogy nem a másik volt a hibás, hanem kívülről manipulálták a résztvevőket.
Az ETV műsorában Novák Csaba Zoltán történész, aki RMDSZ-es szenátori mandátumáról lemondva újabban egy kolozsvári kormányhivatalt vezet (fedőneve: „Nemzeti Kisebbségkutató Intézet”, hivatalosan: Institutul pentru Studierea Problemelor Minorităților Naționale) harmadik meghívottként elmondta: 1990 márciusában etnikai konfliktus robbant ki Marosvásárhelyen, és a szakma megítélése szerint ez a folyamat beilleszkedik a romániai rendszerváltás történetébe. (Ő akkor alig 15 éves volt…)
Az adásban Markó Béla tette fel az i-re a pontot, kijelentve: ahhoz képest, hogy mit ért el az elmúlt 33 évben, az erdélyi magyar közösségben kevés a remény, pesszimista a saját jövőjével kapcsolatban. Azt már nem tette hozzá, hogy ezért a legkevésbé maga a közösség hibáztatható, sokkal inkább az érdekvédelmét és közképviseletét felvállalt, három évtizede a bizalmát élvező, a nevében eljáró és ebből élő vezetői.
R. B. M.
