Hírportálunkon április 24-i jelent meg Megbírságolták a nagykárolyi önkormányzatot a Kölcsey-szobor felirata miatt című írás, amelyben Csata Ernő neve is szóba került, amikor a nagykárolyi polgármester ígéretét idézi a cikk annak összefüggésében, hogy a román nacionalisták a szoborcsoport egyik feliratát kifogásolják: „Odaírjuk románul is, hogy tudják a román testvérek is, miről szól a magyar himnusz. Semmi gondot nem látok ebben, sőt” – mondta Kovács Jenő. Erre jeleztük cikkünkben, hogy nem is olyan egyszerű az idézett Kölcsey-sort románul feltüntetni, „ugyanis a Himnusznak egyetlen, könyvben is publikált román fordítása ismert, a marosvásárhelyi költő, műfordító Csata Ernő munkája”. Ezt olvasva fordult portálunkhoz a műfordító, az alábbi reagálása közlését kérve, aminek szívesen teszünk eleget alább.
Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményének románra (vagy bármely más nyelvre) fordítása közben sok nehézség is felmerül, elsősorban azért, mert a nemzeti imánk nem csupán egy költemény, hanem ennek a szövegszerkezetére Erkel Ferenc egy zeneművet komponált, ami nemcsak dallam, hanem azóta is templomokban vagy más összejöveteleken énekkarok vagy tömegek éneklik, emiatt nem lehet elsősorban a szöveghűségre törekedni, hiszen már az első sornál adódik a nehézség: az „Isten, áldd meg a magyart” 7 szótagból áll, aminek a legszöveghűbb román fordítása: Doamne, bine-cuvântează-l pe maghiar, vagy többesszámban: Doamne, binecuvântează-i pe maghiari, ami 14 (illetve 16) szótagszámú, ha a kettőshangzókat (diftongusokat) egynek, a szóvégi i-t (ún. félmagánhangzó/mássalhangzó, románul semivocală/semiconsoană – szerk. megj.) jé-nek ejtjük vagy nem ejtjük ki, akkor is 11 szótagú. Az általam megkérdezett operett- és operaénekesek azt mondták, hogy a 14 (16) szótagot, de még a 11-et sem lehet elénekelni 7 szótag ütemideje alatt, csak úgy, hogy az teljesen érthetetlen lesz. Én egyébként a fordítás elészítése alatt végighallgattam az Erkel dallamára énekelt Himnuszt, és próbálgattam a román sorokat énekelgetni. Ezért választottam a binecuvântează szó helyett az aduce (hoz, elhoz) ige felszólító módú adu alakját, és így lett, a kettőshangzókat egynek ejtve és a szóvégi i-t jé-nek , 7 szótagú a sor (Doamne, adu-i la maghiar, kiejtve: dámné, áduj lá mágyár), és az Erkel dallamára is énekelhető a románok által, ha valaki netán énekelni szeretné.
A „védő” szónak a románban több megfelelője is van: apărător, păzitor, ocrotitor, protector, salvator, mindenik -torban végződik, tehát egyik sem rímel a maghiar vagy az ungur szóval, Kölcsey is valószínűleg azért választotta a „védő kart”, hogy tökéletesen rímeljen a „magyart” szóval, mert írhatta volna azt is, hogy „nyújtsd feléje karodat”, csak ez már nem rímel a „magyart” szóval, pedig a keresztény hitben mindenki tudja, hogy az Isten feléd kinyújtott karja az védő, még akkor is, ha ezt nem írják vagy mondják ki.
Verstani szempontból a Himnusz egy tökéletes vers: 8 versszakból áll, mindenik szakasznak 8 verssora van, és a 64 verssorban Kölcsey szigorúan betartotta a szótagszámot, ami 7, 6, 7, 6, 7, 6, 7, 6, megismételve 8-szor. A rímképlete is tökéletes: a szakaszon belül keresztrímek ismétlődnek: A, B, A, B, C, D, C, D, Erkel Ferenc pedig erre a 7, 6 szótagszámú költeményre komponálta a dallamot, amire nem lehet akárhány szótagszámú verset fordítani, a román fordítók közül sokan ezt nem tudják, márpedig azt, hogy ez nem csupán egy költemény, hanem ima is, amit énekelni is kell egy gyönyörű dallamra.
Ilyen tökéletesen visszaadni (fordítani), szerintem, egy nyelven sem lehet, különben Ady szerint is, a fordítás újraköltést jelent, természetesen törekedve az eredeti minél hűségesebb megközelítésére.
Valószínűleg lesznek jobb fordítások is, az én célom, elsősorban az volt (mivel 12 évet éltem románok között Bukarestben), hogy bemutassam a többségi nemzet képviselőinek a himnuszunkat azért, hogy olvassák, lássák a tartalmát, meggyőződjenek arról, hogy ettől nem kell félni, ezt nem kell utálni, mert ez egy ima, Istenhez intézett fohász, benne felsorolva rengeteg történelmi ténnyel, népünk zivataros századaiból.
