Raluca Turcan román művelődési miniszter szombaton Gyulafehérváron hivatalosan leleplezte a Codex aureus középkori kézirat nemzetközi elismerését tanúsító UNESCO-plakettet. A Batthyáneum könyvtárban őrzött kódex jelentőségét a hivatalos román álláspont szerint az adja, hogy ma Románián kívül csupán olyan országok rendelkeznek Karoling-kézirattal, mint Franciaország, Németország, Ausztria, Ausztria és Nagy-Britannia.
A Román Nemzeti Könyvtár tavaly májusban jelentette be, hogy felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökségi listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárban őrzött Codex aureus. A tegnap leleplezett UNESCO-plaketten, ami a középkori kézirat nemzetközi elismerését tanúsítja, csak román és angol nyelvű felirat szerepel.
A borjúbőrből készült pergamenre arany tintával írott Codex aureus a Batthyáneum egyik legnagyobb értékű kincse. Neve a tinta színe után Arany kódex, amely a 800-as években íródott. Vásárlás útján Migazzi Kristóf Antal bécsi hercegérsekhez került a kódex részlete, amely a harmincéves háborúban kifosztott Heidelberg melletti Lorsch kolostorából hadizsákmányként érkezett Bécsbe. Tőle jutott 1782-ben Batthyány Ignác erdélyi püspök gyulafehérvári könyvtárába, amelynek egyik legértékesebb kincsévé vált. A nagyon értékes Karoling-kori evangeliárium a középkori könyvfestészet remeke. A Gyulafehérváron található kódexrészlet Máté és Márk evangéliumát tartalmazza. Nagy Károly halála után a kódexet a hesseni Lorsch kolostorának adományozták. Innen a történelem viharai során négy részre válva, három városba és négy múzeumba kerültek a részei. Jelenleg a felső fedél a londoni Victoria and Albert Museumban található, az alsó fedele a vatikáni Museo Sacróba került, Máté és Márk evangéliumának szövegrészeit a gyulafehérvári Batthyáneumban, míg Lukács és János szövegrészeit a vatikáni Apostoli Könyvtárban őrzik.
Bár az 1989-es rendszerváltás után elterjedt információk szerint a román kommunista rezsim ezt a kódexet használta az ország nemzetközi kölcsöneinek fedezeteként, mindezt a bukaresti nemzeti könyvtár szakértői vitatják. Tény, hogy a bukaresti hatalom az 1960-ban államosított könyvtárat teljes egészében magáénak tekintette, amelyet először a Román Akadémia, majd a nemzeti könyvtár részlegének nyilvánított.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakérnek a román államtól – emlékeztet a Krónika portál. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. 1998-ban a bukaresti kormány sürgősségi rendeletet fogadott el a visszaszolgáltatásáról (a határozatot 2002-ben a parlament törvényerőre emelte), ezt azonban a mai napig nem hajtották végre. A későbbi kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva – amelyben „Erdélyre” hagyta a gyűjteményt – úgy vélték, hogy a román állam is jogot formálhat rá, hiszen Trianonban az egész Erdély, valamint a Bánság és a Partium nagy része az ölébe hullott.
Az ingatlannak és közgyűjteménynek a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség részére történő restitúcióját 2021 májusában jogerősen elutasította a bukaresti legfelsőbb bíróság, figyelmen kívül hagyva, hogy a könyvtárat létrehozó Batthyány püspök végrendeletileg az egyházra és az erdélyi provinciára hagyta a gyűjteményt. (A római katolikus egyház értelmezése szerint a vitatott megnevezés az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelöli). A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben bírság kifizetésére kötelezte a román államot, amiért 14 évig húzta a Batthyáneum restitúciós kérelmének elbírálását.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség három évvel ezelőtt, a román legfelsőbb bíróság ítélete nyomán bejelentette, hogy ismét az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a Batthyáneum ügyében, igazságtalannak és elfogadhatatlannak tartva a visszaszolgáltatás elutasítását.
Raluca Turcan román művelődési miniszter amúgy épp a héten jelentette be, hogy megvan az anyagi fedezet a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és több jelentős romániai kulturális intézmény székhelyének felújításához, miután az Európa Tanács Fejlesztési Bankja jóváhagyott egy 140 millió eurós kölcsönt (!) a román kormány számára. A Kulturális Alapok (Temelii Culturale) néven futó projekt összértéke 280 millió euró, célja több olyan jelentős romániai műemlék épület felújítása, restaurálása, amelyek kulturális intézmények székhelyéül szolgálnak. A megvalósításhoz szükséges összeg felét az említett hitelből biztosítják, míg a másik felét a román állami költségvetésből állják.
A gyulafehérvári Batthyáneumért folytatott negyedszázados sikertelen restitúciós harc megmutatja a mai román állam valódi arcát, valamint azt is, hogy a magyar érdekvédelem és közképviselet mennyire tehetetlen a történelmet hamisító, zsákmányszerző román nemzetpolitikával szemben.
