A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) álláspontja is az, hogy Erdélyben továbbra is szükség van az etnikai alapú politizálásra – hangsúlyozták a két erdélyi magyar politikai szervezet képviselői csütörtökön Tusnádfürdőn.
A 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott Az etnikai politizálás felette szükséges voltáról című pódiumbeszélgetésen Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, és Toró T. Tibor, az EMSZ alelnöke fejtette ki véleményét a kérdésről. Az MTI szerint a beszélgetés moderátora felidézte, hogy az erdélyi magyar sajtóban pár hónapja vita alakult ki Csoma korábbi kijelentése kapcsán, miszerint az etnikai politizálásnak nincs alternatívája az erdélyi magyarság esetében. Valójában ez a vita inkább csak a romániai magyar Soros-médiában zajlott le az idei választási év apropóján, vélhetően román mélyállami megrendelésre.
A bukaresti parlamenti képviselő megismételte: az etnikai politizálásra addig van szükség Romániában, amíg az etnikai kérdés nincs megoldva. Hozzátette ugyanakkor, hogy az RMDSZ sok olyan kérdéssel is foglalkozik, amelynek nincs etnikai vetülete, semmiképp nem az etnikai kizárólagosság a cél, a két irányvonalnak ki kell egészítenie egymást. „Nekünk minden olyan kérdéssel foglalkozni kell, ami érinti az erdélyi magyarságot, függetlenül attól, hogy ennek van vagy nincs etnikai jellege” – mondta Csoma.
Toró szerint nincs olyan szervezet Erdélyben, amely azt mondaná, hogy az etnikai politizálásra nincs szükség. Emlékeztetett: Felvidéken és Erdélyben is voltak vegyes pártok, de kis létszámúak voltak. „Nem látok én sem olyan szervezetet, erőt, amely ebből az állapotból ki akarná mozdítani az erdélyi magyarokat” – mondta. Szerinte inkább arról kellene vitázni, hogy az erdélyi magyar etnikai tömb egységes-e, hogyan lehet egyben tartani, alternatívát biztosítani a másként gondolkodók számára.
Csoma Botond arra a korábban megfogalmazott vádra is reagált, miszerint az RMDSZ tevékenységét a szimbólumpolitika jellemzi. Ha vannak is hangsúlyeltolódások, az alapkeret nem változott, és kisebbségi helyzetben elvárni, hogy intézmények, az ezek közötti viszonyok ugyanúgy működjenek, mint Nyugat-Európában, naivitás – mondta.
Toró T. Tibor is úgy vélte, hogy álproblémáról, kreált dologról van szó. „Az etnikai politizálás keretét az adja meg, hogy egy közösségnek adjunk egy jövőképet, és olyan feltételeket teremtsünk, hogy az újratermelődése az identitásnak biztosítva legyen” – fogalmazott. Aláhúzta: meg kell találni az intézményes keretét az erdélyi magyar politikai szervezetek közötti együttműködésnek, mert az RMDSZ jelenleg monopóliumra törekszik, és minimális a párbeszéd. Csoma szerint ez túlzás, mivel Zakariás Zoltán EMSZ-elnök RMDSZ-listán jutott be a bukaresti parlamentbe, és a két szervezet között együttműködési megállapodás van. Ha az RMDSZ teljes kizárólagosságra törekedne, nem kötött volna egyességet a két kisebbik párttal – mondta. Az erdélyi magyar közösség többsége – szerinte 87 százaléka – az RMDSZ-t támogatja, egyedül ez a párt képes elérni az öt százalékos bejutási küszöböt, és az a feladata, hogy a román állam felé képviselje az erdélyi magyar közösséget. Ennek az össznépi támogatásnak markánsan ellentmond az a tény, hogy a romániai magyarságnak alig a fele (olykor még annyi sem) szavaz az RMDSZ-re. Közülük sokan vélik úgy, hogy ez a párt inkább a román nemzetállam, a mindenkori többségi hatalom érdekeit és üzeneteit jeleníti meg a minden áron asszimilálni akart magyar kisebbség felé.
Azt még Csoma is kénytelen volt elismerni, hogy Romániában számtalan esetben lojalitási teszt elé állítják az erdélyi magyar közösséget. Például folyamatos az az elvárás, hogy az erdélyi magyarok ugyanúgy ünnepeljék meg december elsején Erdély Romániához való csatolását, mint a románok. A többségi hatalmi-nemzetállami döntések ellen az „ötszázalékos” RMDSZ-nek egyszerűen nincs ellenszere.
Az erdélyi magyarság képviselete kapcsán Toró T. Tibor kifejtette: nemcsak az identitást kellene tovább éltetni, hanem az otthonosságérzést is meg kell teremteni, hogy kisebbségi magyarként teljes életet lehessen élni a szülőföldön. E téren az RMDSZ és az EMSZ politikája is deficites. A felvidéki magyarság választási kudarcai kapcsán Toró elmondta: le kell vonni a tanulságokat, hogy Erdélyben ez ne ismétlődhessen meg. Csoma Botond szerint Szlovákiában a politikai megosztottság vezetett a jelenlegi helyzethez.
Az RMDSZ politikusa a moderátor azon kérdésére, hogy pártjának a Kárpátokon túl kapott nagyszámú szavazattal sikerült-e áttörnie az etnikai gátat, kifejtette: az RMSZ június 9-én 580 ezer voksot kapott, húsz éve a legtöbbet, bár a demográfiai folyamatok nem neki kedveznek. A párt mindig kapott szavazatokat Románia déli részén, és Erdélyben is sokszor sikerült áttörni az etnikai törésvonalakat – állította, bár ezt tényszerű adatokkal addig nem lehet alátámasztani, amíg a szavazás titkos. Egyszerűen nem tudni, hogy az említett 580 ezer voksot kik, milyen nemzetiségű polgárok adták le, és milyen indokkal. A súlyosan degradált romániai politikai közélet, a román pártok és politikusok drámaian alacsony ázsiója tudatában nagyon is elképzelhető, hogy az RMDSZ voksainak jelentős hányadát román nemzetiségű polgárok protestszavazatai teszik ki, ami nem feltétlenül jelenti annak a bizonyos „etnikai gátnak” az átszakadását…
