A román állami hírügynökség adta hírül, hogy Marcel Ciolacu román kormányfő a közösségi médiában számolt be az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel ma tartott informális találkozóról. A péntek reggeli „privát munkareggelin” részt vett Kelemen Hunor, a román parlament alsóházának Hargita megyei tagja, az RMDSZ elnöke is, akire a tolmács szerepét osztották.
Ciolacu azt írta Facebook-bejegyzésében, hogy gyakorlatias megbeszélést folytatott Orbánnal a kétoldalú együttműködésük közös érdeket jelentő témáiról. „Kereskedelmi kapcsolataink elérik a mintegy 13 milliárd eurót, és egyetértettünk magyar hivatali kollégámmal abban, hogy még mindig vannak kiaknázatlan lehetőségek” – írta.
A szocialista román politikus tájékoztatása szerint azt kérte magyar kollégájától, hogy pozitív kétoldalú célkitűzéseken dolgozzanak közösen, amelyek etnikai hovatartozástól függetlenül szolgálják a két ország állampolgárainak javát. Ugyanakkor a két miniszterelnök megállapodott abban, hogy megvalósíthatósági tanulmányokat kezdeményeznek a Budapest–Bukarest nagysebességű vasúti összeköttetésről.
„Ebben a félévben Magyarország tölti be az EU Tanácsának elnökségét, és ebben a minőségében Románia számít Magyarország őszinte fellépésére az európai stratégiai menetrend megerősítése érdekében. Ugyanakkor köszönetet mondtam Orbán Viktor miniszterelnök úrnak, amiért egyértelműen támogatja Románia schengeni övezethez való csatlakozását a szárazföldi határokon is” – tette hozzá Ciolacu.
A román sajtónak a miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a pénteki megbeszélés Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel egy nem hivatalos munkareggeli keretében zajlott, és a fő téma Románia schengeni övezethez való teljes körű csatlakozása volt. Ciolacu szerint az csak természetes, hogy egy szomszédos állam miniszterelnökével találkozzon, akár egy ilyen munkareggeli keretében is. Megerősítette, hogy Románia teljes körű schengeni csatlakozása volt a megbeszélés legfontosabb témája, de olyan kérdések is szóba jöttek, mint a közös gazdasági beruházások és az energiafolyosók.
Azt is megkérdezték tőle az újságírók, milyen reakciókra számít a találkozó után az EU vezetői részéről, tekintve, hogy a magyar miniszterelnök nemrégiben látogatást tett Oroszországban és Kínában. „Ez egy természetes találkozó, két állami vezető között, miről beszélünk?” – replikázott Ciolacu.
A Magyar Távirati Iroda szűkszavúan tudósított a találkozóról: „Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi tárgyalásukat követően idén is megbeszélést folytatott Bukarestben Marcel Ciolacu román kormányfővel – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár pénteken. A két vezető a magyar–román kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseiről egyeztetett egymással. Orbán Viktor arról is biztosította tárgyalópartnerét, hogy az EU Tanácsának soros elnökeként Magyarország ősszel napirendre veszi Románia teljes körű schengeni csatlakozásának ügyét – mondta Havasi Bertalan.”
Közben a székelyföldi sajtó arról cikkezett, hogy egynyelvűre cserélték a régi, kétnyelvű táblát a csíkszeredai igazságügyi palota bejáratánál: az abban működő két állami intézményt, a Hargita Megyei Törvényszéket, valamint a Csíkszeredai Városi Bíróságot immár csak román nyelven hirdetik az újonnan kihelyezett névtáblák. Veress Dávid, az Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke figyelemfelkeltő akcióra készül. „Megismétlődni látszik a több mint tíz évvel ezelőtti történet, amikor szintén néhány csíkszeredai állami intézménynél egynyelvűekre cserélték a névtáblákat‟ – emlékezett vissza Veress, aki egy évtizeddel ezelőtt a törvényszék épülete előtt több alkalommal tiltakozott ugyanezen okokból. Ezúttal ugyancsak a csíkszeredai igazságügyi palotán cserélték le a régi kétnyelvű táblákat.
„Elképzelhetetlen, hogy a nyolcvanöt százalékban magyarok lakta Csíkszeredában egy közintézményről csak román nyelven kaphat információkat a lakó. Az épület homlokzatán ugyan két nyelven szerepel az igazságügyi palota megnevezés, de az magára az épületre, az ingatlanra vonatkozik, és nem a benne működő közintézményekre‟ – mutatott rá a jogvédő.
A helyzetre való tekintettel, akárcsak 2012-ben, nyilvános tiltakozásra készül jövő héten Veress Dávid, aláírásokat is fog gyűjteni. Mint magyarázta, azért érzi fontosnak mindezt, mert az anyanyelv használatának korlátozása, illetve tiltása „egyértelmű gyarmatosító szándéknak számít‟.
A megye és a megyeszékhely vezetősége egyelőre gyámoltalanul viszonyul az esetre, a törvényszék szóvivője pedig nem volt hajlandó magyarázkodni a sajtónak.
