A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium alapítása 400. évfordulóját ünnepli az idén

Bethlen Gábor születésének és halálának évfordulóján indította el hétfőn a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium a tanintézet megalapítása 400. évfordulójának emlékévét.

Elöljáróban annyit mindenképpen hozzá kell tenni a fenti állításhoz, hogy  tudományosan máig nem igazolt-dokumentált, hogy Bethlen pontosan mikor született, ezért ezt az igényesebb lexikonok és történelemkönyvek csak így tüntetik fel: 1580 novemberében, Marosillye várában. Nem maradt fenn ugyanis dokumentum, ami igazolná, hogy 15-én született, a hónapot is csak úgy „számolták ki” korabeli írásokból a történészek. Egyik legkorábbi és legjelesebb életrajzíró, Angyal Dávid is csak ennyit ír 1899-es munkájában: „Bethlen Gábor Illyén született 1580-ban.” Egyes vélekedések szerint Szekfű Gyula volt az, aki 1580. november 15-ére időzítette a későbbi fejedelem születését, s utána más történészek is ezt a dátumot vették át, olyannyira, hogy ma már kimondhatjuk: közmegegyezés avatja november  15-ét a fejedelem születése napjává.

Az enyedi ünnepség keretében a kollégium udvarán egy molinót helyeztek el, amelyen az impozáns épületegyüttesről készült légi felvétel mellett az alapítás éve (1622) és a 400. évforduló éve (2022), valamint a “Fejedelem, a fundamentum áll!” jelszó látható. A molinó egy tűzfalra került a kollégium és az egyházkerület címerét ábrázoló molinók alá – közölte az MTI.

Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere ünnepi beszédében azt emelte ki, hogy Bethlen Gábor felismerte az anyanyelvi oktatás fontosságát, és háborúk idején épített kollégiumot, amely ma, a világjárvány idején is őrzi az alapító szellemiségét. E szellemiség lényegét a fejedelem szállóigévé lett kijelentésével példázta: “Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”

Nagyenyed liberális polgármestere, Oana Badea felidézte: ő maga is a kollégium egyik épületében működő óvodába járt, míg édesanyja román nyelvet tanított az iskolában. Ezért gyermekkora óta érzi a hely szellemét. Reményét fejezte ki, hogy sikerül megértetni és megismertetni a kollégium jelentőségét azokkal a nagyenyediekkel is, akik nem kötődnek hozzá hasonló módon az intézményhez.

Szőcs Ildikó, az iskola igazgatója rámutatott: a molinóra került jelszó az iskola egykori tanárának Árpily Lajosnak a módosított verssora. A költő ugyanis múltidőben beszélt a fundamentumról.

“Jelenteni jöttünk, hogy a fundamentum áll, és erre építeni lehet. (.) Amikor szükséges, mindannyian együtt tudunk lenni, egy gondolattal, egy szívvel, azért, hogy ennek a kollégiumnak a múltjához méltó jövője legyen” – fogalmazott az igazgatónő, aki az MTI-nek kifejtette: az emlékév során tudományos ülésszak, konferencia, véndiák-találkozó szervezésére készülnek. A főrendezvényt 2022 szeptemberére tervezik.

A Bethlen Gábor fejedelem által 1622-ben eredetileg Gyulafehérváron alapított iskolát csaknem fél évszázaddal később, a tatárdúlás után költöztették Nagyenyedre. Az iskola nagyenyedi épületeit többször lerombolták, újraépítették. A jelenlegi, 19. századi épületegyüttes azt követően újulhatott meg, hogy az államosított épületeket visszaperelő református egyház megegyezett a város önkormányzatával. Az egyház 25 évre elengedte a bérleti díjat, a város pedig EU-s pályázattal előteremtette az épületegyüttes teljes felújításának díját. A pompásan felújított épületegyüttest 2016-ban adták át.

A kollégium a nagyenyedi magyar közösség megtartó intézménye. A 16 600 lakosú kisvárosban a 2011-es népszámláláson a lakosság 15,8 százaléka vallotta magát magyarnak.

Total
0
Megosztás
Előző hír

A háromszéki pedagógusok ódzkodnak a nyáltesztektől

Következő hír

Újra a református egyházé a nagyenyedi Bethlen-kastély

Related Posts
Total
0
Megosztás