Kizárólag Oroszországot terheli a felelősség az ukrajnai háborúért, amellyel durván megsértette a nemzetközi jog alapelveit és az ENSZ Alapokmányának rendelkezéseit – hangsúlyozzák a NATO-tagállamok külügyminiszterei tegnapi bukaresti értekezletük első napján elfogadott nyilatkozatukban.
„Oroszország agressziója, beleértve az ukrajnai infrastruktúra elleni sorozatos és felfoghatatlan támadásokat, ukrán állampolgárok millióit fosztja meg alapvető szolgáltatásoktól” – fogalmaznak a harminc NATO-tagállam külügyminisztere által aláírt dokumentumban. Kiemelik azt is, hogy az orosz agresszió világszerte hatással volt az élelmiszerellátásra, veszélyeztetve a legkiszolgáltatottabb országokat és népeket.
„Oroszország elfogadhatatlan tettei, beleértve a hibrid tevékenységeket, az energetikai zsarolást és a nukleáris témákkal kapcsolatos felelőtlen retorikát, aláássák a szabályokon alapuló nemzetközi rendet” – áll a nyilatkozatban, amelyben a külügyminiszterek szolidaritásukat fejezik ki Lengyelországgal szemben a civilek életét követelő november 15-i incidens miatt.
Az aláírók felróják Oroszországnak az ukrajnai civil lakossággal szemben tanúsított „kegyetlen magatartását”, az emberi jogok megsértését, „az erőszakos deportálásokat, a kínzásokat, a nőkkel, gyermekekkel és a kiszolgáltatott személyekkel szembeni barbár magatartást”. Mint hangsúlyozzák, a háborús bűncselekményekért, a fegyveres konfliktus során elkövetett szexuális erőszakért felelős személyeket felelősségre kell vonni. Ugyanakkor az értekezlet résztvevői elítélnek minden olyan felet, beleértve Fehéroroszországot is, amely aktívan támogatja az Ukrajna elleni háborút.
A NATO-tagállamok külügyminiszterei üdvözölték az ukrán diplomácia vezetőjének, Dmitro Kulebának a jelenlétét a tanácskozás első napján, és arról biztosították, hogy nem ismerik el az Oroszország által elcsatolt területeket, és továbbra is támogatják Ukrajnát. Emellett a NATO együttműködik az érintett partnerekkel Ukrajna ellenálló képességének megerősítése érdekében, és segíteni fogja az országot az „orosz félretájékoztató kampányok és hazugságok” elleni küzdelemben. A szövetséges országok miniszterei arra is ígéretet tettek, hogy támogatják Ukrajnát „az energetikai infrastruktúrájának helyreállítására és lakosságának a légicsapásokkal szembeni védelmére irányuló erőfeszítéseiben”. A dokumentum aláírói ugyanakkor hangsúlyozzák a szövetséges országok elköteleződését Ukrajna háború utáni újraépítése és reformjai mellett.
Az USA által irányított katonai szövetség harcias nyilatkozata teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy az orosz–ukrán konfliktus kirobbasntója valójában maga a NATO volt, amely Oroszország biztonságát veszékyeztető módon terjeszkedett keleti irányba, minden korábbi egyezséget és a status quot felrúgva. Ugyanakkor az amerikaiak egy olyan bábállamot hoztak létre Ukrajna területén, ami létükben veszélyeztette a kelet-európai ország területén élő orosz és más kisebbségeket, a kijevi rezsim és hadserege pedig elkövette mindazon atrocitásokat, amiket mostani nyilatkozatukban a NATO külügyesei felsoroltak az ukrán szélsőnacionalisták diktálására.
A nyilatkozatot Magyarország is aláírta, NATO-tagállamként sajnos nem állt módjában ebből kihátrálni. Ugyanakkor Szijjártó Péter külügyminiszter Bukarestben azt mondta, hogy a NATO-főtitkár világossá tette, hogy az észak-atlanti szövetség nem részese a konfliktusnak, és reményét fejezte ki, hogy ez így is fog maradni, ugyanis mindent meg kell tenni a NATO és Oroszország közötti közvetlen összecsapás elkerülése érdekében. Ki kell zárni minden olyan tényezőt, amely a háború eszkalációjához vezethet, nem szabad felszámolni a kommunikációs csatornákat, de legalábbis a stratégiai kommunikáció lehetőségét mindenképp fenn kell tartani Moszkvával.
