Az orosz–ukrán háború óta megfeleződött a kárpátaljai magyarság lélekszáma, az ország keleti feléből pedig olyan sok, jellemzően orosz ajkú, városi „ukrán” költözött be az ezeréves Magyarország ezen történelmi a vidékére, hogy alapvetően megváltozott a trianoni diktátummal szláv fennhatóság alá került térség etnikai és nyelvi összetétele.
Minderről Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke számolt be az InfoRádió Aréna című műsorában. Mint elmondta, senki sem tudja, hány magyar él jelenleg Kárpátalján. Csak becsülni lehet, hiszen 2001-ben volt utoljára népszámlálás Ukrajnában. Akkor 154 ezren vallották magukat magyarnak az akkor 603 ezer négyzetkilométer nagyságú egész Ukrajnában, 151 ezren az 12,8 ezer négyzetkilométeres Kárpátalján. Ukrajna 40 milliós lakosságához hasonlóan az 1,2 milliós Kárpátaljáé is megfeleződött az elmúlt időszakban, elsősorban a kivándorlás következtében, illetve a születési ráta rendkívüli csökkenése miatt is – vélte Brenzovics, aki maga is Magyarországon él száműzetésben.
Rámutatott, hogy a kutatások szerint a legnagyobb kitelepülési hullám 2014-ben, vagyis az erőszakos, külföldről szponzorált államcsíny után történt, nem 2022-ben, amikor megindult az orosz „különleges hadművelet”. Valószínűleg a kárpátaljai magyarság érezte, hogy baj lesz, és próbált valamiféle bázisokat létrehozni. Ők jórészt visszatértek, miután Magyarországon házat vettek vagy mást intéztek maguknak. Kárpátaljáról mindig sokan mentek dolgoztni külföldre, elsősorban Magyarországra, s a férfiak nem tért vissza, amikor kitört a háború és megkezdődtek az erőszakos sorozások. A családjaik – asszonyok, gyerekek, idősek – otthon maradtak, de minél tovább tart a háború, annál inkább egyesülnek a családok. A kutatók vizsgálataiból az is kiderült, hogy a kárpátaljai magyarságból az áttelepülők döntő része Magyarországra, a határ menti régiókba költözött. Sőt, úgy, hogy az ungvári járásból általában Kisvárdára és környékére, a beregszásziak Vásárosnamény-Nyíregyháza irányába, a nagyszőlősi járásból pedig Fehérgyarmatra és környékére. Kisebb részük ment Budapestre, illetve vannak Csehországban és Németországban is áttelepülő ukránok. Ez az exodus nem kárpátaljai magyar jelenség. Kárpátaljáról egyes számítások szerint a magyarokkal együtt 300 ezer ember költözött el, Ukrajnából pedig tízmillióan.
Amikor megkérdezték Brenzovicsot, hogy Ukrajna más részéről időközben hányan költözhette Kárpátaljára, ismét csak megbecsülni tudta a számokat, mivel a hatóságok is csak erre képesek: 170 és 300 ezer közé tenné a „belső menekültek” számát, ezek döntő többségében kelet-ukrajnaiak. Általában ukrán eredetű, de orosz nyelvű kelet-ukrajnai városlakók.
A négy éve tartó orosz–ukrán háborúban eddig kb. 150 kárpátaljai magyar halt meg, de hivatalosan nem regisztrálják őket mint magyar elesetteket. Egyébként is Kárpátalján nehéz megállapítani valakinek a neve alapján, hogy ő magyar-e vagy nem. Magas az eltűntek száma, és egyre nő. Szinte minden nap van temetés a városokban, és ezek a temetők egyre nőnek. Ráadásul egy halottra körülbelül három sebesült jut – mondta még a KMKSZ elnöke.
Arra a kérdésre, hogy mikor és hogyan fog véget érni a háború, mi marad Ukrajnából, Kárpátaljából, a kárpátaljai magyarságból, Brenzovics László nem tudott semmi biztatót mondani, csupán abbéli reményét fejezte ki, hogy a kárpátaljai magyarság megmarad, mert története során nagyon sok mindent átélt ez a közösség, ragaszkodik a szülőföldjéhez, az intézményrendszeréhez, az oktatásához és a nyelvéhez is.
Az ukrán hadseregbe besorozott kárpátaljai magyarok döbbenetes sorsáról az Origóban jelent meg minap egy beszámoló, az emberi roncsként leszerelt Talpa György szomorú története is igazolja: a kijevi hadvezetés és tisztikar velejéig korrupt, a hadseregben szörnyű állapotok uralkodnak, a hatóságok semmibe veszik az elemi emberi jogokat, s aki szólni mer, azzal rövid úton elbánnak.
Ezeknek a fényében különösen visszatetsző, hogy Magyar Péter budapesti balliberális miniszterelnök Ukrajna diktátorával, Volodimir Zelenszkijvel végtelenül szívélyes és alázatos tárgyalásokat folytatott Brüsszelben a minap. Mi több, eszmecseréjükön rajtuk kívül senki sem vehetett részt – ezt állítólag maga Magyar kérte, még az ukránokat is meglepve. A sajtónak és nyilvánosságnak később csak üres, udvarisas és hurráoptimista nyilatkozatokat tettek, a két ország között hirtelen kitört nagy barátságról és gyümölcsöző együttműködésről. Ami azt jelenti, hogy Magyarország ezután bármire hajlandó lesz, amit az ukránok kérni fognak…
A politikai bohócnak tartott Magyar Péter odáig ment a megalázkodásban – miközben a kárpátaljai magyarok a megmaradásukért küzdenek –, hogy meghívta Budapestre a közelgő nemzeti ünnepre a zenebohócból lett kijevi diktátort. Ennek különös élt ad, hogy az 1956. október 23-án kitört magyar forradalom és szabadságharc leverésében ukrán nemzetiségű katonák vettek részt jelentős számban, a szovjet Vörös Hadsereg kötelékében. A Magyarországon bevetett szovjet alakulatok jelentős része a mai Ukrajna területéről, elsősorban a Kárpáti Katonai Körzetből érkezett.
