A magát függetlennek tartó, de Párizsban kiképzett és baloldali szocializációjú kijelölt miniszterelnök, Luca Niculescu benyújtotta a román parlamentnek októer 15-én este a kormányprogramot és a miniszterjelöltek névsorát. Óbaloldali fordulta jöhet a kormányzásban, mivel az erős gazdasági nyomás és „szövetségei elvárás” azt vetíti előre, hogy a bukaresti törvényhozás elfogadja az új kabinetet, amelynek a programja semmi jót nem ígér az átlagpolgárnak.
Niculescu tervezett kormányában tizenkét „szociáldemokrata” (PSD) és hat „független” miniszter kap helyet. A névsorban nincs egy magyar sem, viszont a korrupcióról elhíresült Dragnea-korszak bukott politikusai közül annál több. Már az is sokatmondó, hogy a belügyminisztérium élére a kommunista gyökerekkel és múlttal rendelkező Marian Neacșut jelölték, aki egyben az egyetlen miniszterelnök-helyettes is lesz.
A miniszterjelöltek névsorának és a kormányprogramnak a benyújtását követően a parlament vezetősége határozza meg a szakbizottsági meghallgatások, majd a két ház együttes ülésének menetrendjét.
Az előjelek azt mutatják, hogy csupán a szuverenista AUR és a neoliberális pártocskák utasítják el elvből a tervezett brüsszelita bábkormányát. Arra szólították fel a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ parlamenti képviselőit, hogy ne szavazzák meg Luca Niculescu kormányát és kérjék Nicușor Dan államfőtől a parlament feloszlatását. A kormánytagok listája ugyanis elkeserítő: elítélt politikusok, plagizálók és vezetőként már kudarcot vallott emberek szerepelnek a jelöltek között. Olyanokkal állt elő a bábminiszterelnök-jelölt, akik korábban már irányították Romániát úgy, hogy a lakosság fizette meg a Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă nevéhez kötött költekezés árát a Bolojan-kormány igazságtalan megszorításain keresztül. Bár az előrehozott választásoknak is lennének költségei, de a társadalom számottevő része vállalná ezt a kockázatot, ha így leválthatná az országot több mint harminc éve irányító politikai szereplőket.
Az Európai Unióban országai közül éppen Romániában volt szeptemberben a legmagasabb éves infláció, 6,5 százalék – közölte az Eurostat. A legalacsonyabb éves inflációt Svédországban mérték, 1 százalékot, Magyarországon és Dániában pedig egyaránt 2,1 százalékot.
A bukaresti Országos Statisztikai Intézet (INS) szerint a szolgáltatások 11,12 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 7,06 százalékkal, az élelmiszerek pedig csak 3 százalékkal drágultak egy év alatt. Ez utóbb szám erősen kozmetikázottnak tűnik a lakosság közvetlen tapasztalatai fényében.
