Nicolae Ciucă román miniszterelnök a magyar közösség identitásának és értékeinek tiszteletben tartásáról biztosította a maga és kormánya nevében magyar nemzetiségű polgártársait március 15-ei üzenetében. Csak legyen, aki elhiggye.
A kormány sajtóirodája által közzétett köszöntőjében a tartalékos tábornokból lett koalíciós kormányfő áldott ünnepet kívánt az ország magyar nemzetiségű polgárainak, és örömét fejezte ki azért a sokszínű egységért, amelyet az Európai Unióhoz tartozás jelent. Úgy vélte, a világjárvány évei és azok a jelenlegi kihívások, amelyekkel együtt kell szembenézniük, még közelebb hozták egymáshoz a románokat és magyarokat, akik ebben a nehéz időszakban nemcsak az egymás iránti, hanem a háború elől az országba menekülő ukrán szomszédok és barátok iránti szolidaritásban is osztoznak. „Annak a toleranciának és harmóniának a jegyében, amelyre alapozva minden romániai kisebbség azonos alkotmányos jogokat élvez, ma alkalmunk van kifejezni nagylelkűségünket és hálánkat. Isten éltessen minden magyart Romániában és mindenütt a világon!” – zárta üdvözletét a román kormányfő.
A román kormányfő szavait a romániai magyarok „másodrendű állampolgár” státusza teszi teljességgel hiteltelenné. Egyebek mellett szabadon sem ünnepelhetnek a magyarok Romániában, mivel nemzeti ünnepük, március 15-e nem hivatalos ünnep- és munkaszüneti nap, oktatási szünet sincs a tanintézetekben. A magyarság kollektív jogait az alkotmánya szerint kizárólagos nemzetállam Románia nem szavatolja, a közösségi önrendelkezéstől az elbitorolt vagyonok restitúcióján át a szabad nyelvhasználatig terjedőn sérülnek e jogok. A román nyilvánosságban, médiában, de a politikai diskurzusban is büntetlenül zajlik a magyarság elleni uszítás, a magyarellenesség különösen ezekben a hetekben vetekszik az állami szintű oroszellenességgel. A történelmi magyar–román megbékélés elmaradását csupán részlegesen képes kompenzálni a magyar állam határok fölötti nemzetegyesítő, többé-kevésbé szimbolikus politikája.
Az 1848. március 15-én megfogalmazott, kiadott és forradalmi lelkesültséggel elfogadott 12 pontról a Romániába szakadt magyar nemzetrész elmondhatja: poszttrianoni helyzetéből adódóan, de a mindenkori román állampolitikának is betudhatóan jó részüket máig teljesületlennek érzi.
