A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatáért felelős rektorhelyettes szerint a romániai magyar nyelvű felsőoktatásban amit csak lehet, az állami egyetemeken kell megvalósítani. Soós Anna a Krónika erdélyi magyar napilapban szerdán közölt interjúban beszélt erről. A matematikus érveléséről sokaknak a régi magyar közmondás jutott eszükbe: cigány is a maga lovát dicséri.
A rektorhelyettes egyfelől azzal érvelt az állami felsőoktatás mellett, hogy az erdélyi magyarok Romániában adóznak, és az ő adólejeikből kell fenntartani az őket szolgáló felsőoktatási intézményeket. Másfelől azt is megemlítette, hogy a román állam kettős szorzóval számol a magyar nyelvű egyetemi oktatás finanszírozásánál. „Nagyon fontos, hogy amit lehet, azt az állami egyetemen valósítsuk meg. Vannak olyan szakterületek, melyek nálunk kevésbé megvalósíthatók, például a mérnöki szakok. (…) Ilyen hiányszakokat létre lehet hozni máshol, de nagyon fontos, hogy ne legyen párhuzamos oktatás, és amit lehet, azt a hazai költségvetésből valósítsuk meg” – fogalmazott a rektorhelyettes.
Korábban mind a magyar állam által finanszírozott, de Romániában magánegyetemként bejegyzett Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE), mind a BBTE rektora fontosnak tartotta, hogy legyen egyeztetés a magyar közösség felsőoktatási igényeiről a magyarul vagy magyarul is oktató egyetemek vezetői között.
A Sapientia egyetem napján, október elsején Kolozsváron jelen lévő Hankó Balázs, a magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára célként fogalmazta meg azonban, hogy a Sapientia EMTE váljon az erdélyi magyarság legfontosabb felsőoktatási intézményévé. Hankó akkor azt közölte, hogy a romániai egyetemeken jelenleg mintegy 11 ezer magyar hallgató tanul.
Soós Anna a Krónikának adott interjúban arról beszélt, hogy a BBTE magyar tagozatán tanuló diákok létszáma idén meghaladja a 6600-at. Az egyetem 22 karából 17-en magyar nyelven is folyik az oktatás. Két karon: a Református Tanárképző és Zeneművészeti Karon, valamint a Római Katolikus Teológiai Karon kizárólag magyar nyelven oktatnak. A rektorhelyettes azt is megjegyezte, hogy a 2011-es törvény alapján 19 magyar egyetemi intézet alakult meg, vannak azonban olyan karok is, ahol az intézetek nem a nyelvi szempontok szerint szerveződtek. A belső szervezeti struktúra kialakításáról a karok maguk dönthettek. „Azt látjuk, hogy a kollégák és a diákok is értékelik ezt a struktúrát, melynek keretében 70 akkreditált alapképzéses és 48 mesterképzéses szakunk van” – jelentette ki Soós Anna, a BBTE rektorhelyettese.
A BBTE mellett a romániai állami felsőoktatásban a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen (a volt Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet utóda) és a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi Gyógyszerészeti Tudomány és Technológiai Egyetemen (ebbe olvasztották bele az egykori magyar orvosi és gyógyszerészeti egyetemet) folyik a román mellett magyar nyelvű oktatás is.
A csíkszeredai, marosvásárhelyi és kolozsvári karokkal működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem és a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet januárban bejelentette a Pro Bono Publico egyetemi konzorcium létrehozását.
