Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Tusványos 34 – Ránk számíthatsz! című tusnádfürdői rendezvény nagyszínpadán mondott, közel egyórás beszédének rezüméjét az MTI nyomán közöljük az alábbiakban.
Saját belső felméréseik szerint fölényes győzelmet aratna és elsöprő többséget szerezne a kormányoldal egy most vasárnapi országgyűlési választáson, és a 106 egyéni választókerületből 80-ban szereznének mandátumot – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) zárónapján, szombaton délelőtt mondott előadásában, amelyben beszélt az új román kormányfővel való együttműködésről, a Kneecap zenekar Magyarországról való kitiltásáról, a világháború kialakulásának esélyéről, valamint bejelentette, hogy digitális polgári köröket alapítanak a „szétrombolás kultúrájának” ellenpontjaként.
Ami az említett felmérést illeti, közölte: ezzel a választási eredménnyel nem volna elégedett, mert 2022-ben 87 helyen nyertek jelöltjeik. Miért adnánk alább 2026-ban? Nem adjuk alább –fogalmazott a közmédia által is közvetített beszédben.
A kormányfő jelezte: cikluszárónak szánja beszédét, de arra készül, hogy egy év múlva ciklusnyitó előadást tart ugyanitt, majd a választás külhoni magyarok életére gyakorolt hatását hangsúlyozta, mondván, mindig két sors közül lehet választani. Kijelentette: a Brüsszelből irányított magyarországi ellenzék krédója már elhangzott, amikor Nagyváradot román földnek nevezték. Mi ennek az ellenkezőjét képviseljük, mi azt mondjuk, hogy az államnak vannak határai, a nemzetnek nincsenek, ezért a nemzeti kormányra mindig lehet számítani. Kiállunk a magyarokért, küzdeni fogunk önökért is, és azt kérem, hogy önök is álljanak ki a saját jövőjükért – fogalmazott.
Hangsúlyozta: a demokrácia azt jelenti, hogy „minden választás nyílt; ez benne a szép és a veszélyes is, „aki garanciát akar a győzelemre, az eltévesztette a házszámot”, mert úgy lesz, ahogy az emberek döntenek.
A román kollégájával, Ilie Bolojannal szerdán este folytatott megbeszéléséről szólva Orbán kijelentette: van esély az építő együttműködésre, ha Románia úrrá tud lenni azon a nehéz gazdasági helyzeten, amiben van. Kiemelte: a román miniszterelnök „nehézsúlyú politikus”, aki nagyváradi ember, így „ugyanabban a kódrendszerben és kulturális mintázatban mozog, mint mi”, ugyanakkor román hazafi, aki küzdeni fog a nemzeti érdekekért, eközben közös román–magyar sikerekre is vágyik, és azokban is érdekelt és tenni is fog értük.
Orbán Viktor az antiszemita és terrorizmust dicsőítő írországi rockbandának egy budapesti fesztiválról való kitiltásáról szólva fontosnak nevezte, hogy Magyarország a szabadság és a béke szigete egy felfordult világban, ahol senkit sem lehet származása vagy vallása miatt bántalmazni, még verbálisan sem. Megjegyezte, a Sziget Fesztivál szervezőinek meg lehetett volna annyi eszük, hogy nem hívják meg ezt a bandát és nem hozzák ilyen helyzetbe Magyarországot.
Kitért arra is: van egy jelenség a showbizniszben Magyarországon: az egyik véglénynek nevezi azokat, akik nem tetszenek neki, a másik fejbelövi színpadon a miniszterelnököt, a harmadik antiszemita, terrorizmust támogató együttest hív meg. Valami láthatóan félrecsúszott mára a magyar showbizniszben – mondta. Hozzátette: érti, hogy mindenki pénzből él, de a pénz ennyire azért nem lehet fontos.
A miniszterelnök bejelentette, hogy digitális polgári köröket alapítanak, mert szükség van egy digitális polgári erőre, és közölte, hogy az első számú digitális polgári kört már meg is alapították, előadása végén annak honlapja elindul, és minden információ ott érhető el. Kiemelte: a digitális polgári körök megalakításának van választási jelentősége, de jóval túlmutat azon. „Nekünk, jobboldali, polgári, keresztény konzervatív, nemzeti közösségnek Magyarországon is kezdenünk kell valamit a virtuális térrel. Ma ez ellenséges terület és ez nincs így jól” –fogalmazott.
Orbán kitért arra: az elmúlt másfél évtizedben valami megváltozott a világban, webkamerákra cseréltük a kávézókat, fórumokra a baráti találkozókat, chatablakokba költöztettük a beszélgetést, és ha valami nem az internetről indul, nem lesz belőle semmi. Ez a változás végigsöpört az egész nyugati világon, nincs benne semmi sajátosan magyar. Ugyanakkor magyar jelenség a durvaság, a sértegetés, a trollkodás és a digitális erőszak. Aki vállalja a polgári, nem baloldali, nem progresszív, nem libsi meggyőződését, azt megtámadják, kigúnyolják, méltóságában bántalmazzák, és ez ellen tenni kell valamit, létre kell hozni a digitális térben a szétrombolás kultúrájának ellenpontját – mondta.
Hozzátette: a „tiszás digitális agresszió” ellen (a Magyar Péter-féle politikai alvilágra utalva) korábban már létrehozták a Harcosok Klubját és ez fontos, de nem mindenkinek való a harc. „Van, akinek kifejezetten elege van a konfliktusokból, ezért kell egy hely, egy tér azoknak is, akik nem akarnak részt venni direkt politikai csatákban, de részt akarnak venni az országépítésben. Kell egy tér, egy támasz, kell a politikai és közösségi védelem, kell sok digitális polgári kör” – fogalmazott a kormányfő. Azt is mondta: a digitális polgári köröknek van jelentőségük a nemzeti szuverenitás szempontjából is, ugyanis a globalisták, a baloldaliak, a háborúpártiak már mind ott garázdálkodnak a digitális térben. „Nekünk is szükségünk van egy digitális honfoglalásra”, létre kell hoznunk az immunrendszert, a „mi morális forráskódunkat”, a „mi nemzeti algoritmusunkat”.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarországon vita van arról, mit nyertek a magyarok Donald Trump győzelmével. Szerinte ezzel sikerült elkerülni a világháborút egyelőre, az amerikaiak megszüntették a Magyarországgal szembeni politikai diszkriminációt, megszüntették a paksi erőmű elleni gazdasági szankciókat, így azt be tudják fejezni, és megindultak az amerikai beruházások Magyarországra. Ugyanakkor úgy értékelt: a világháború esélye folyamatosan nő, Magyarországnak pedig fel kell készülnie arra, hogy kimaradjon a konfliktusból. Azt mondta: a korábbi világháború kitörését olyan előjelek előzték meg, mint a nagyhatalmak közötti rivalizálás erősödése, a fegyveres konfliktusok számának növekedése vagy a felerősödő fegyverkezési verseny. Magyarországnak csigavérre, higgadtságra, stratégiai nyugalomra van szüksége. Úgy fogalmazott: Ukrajnát akkor sem szabad felvenni az Európai Unióba – amivel a háborút is behoznánk –, hogyha egész Brüsszel a feje tetejére áll.
Magyarország diplomáciai és hatalmi befolyásának korlátai nyilvánvalók. Ezért elsősorban a regionális békére kell összpontosítani. Békeszövetségeket kell kötni, akivel csak lehet –hangsúlyozta. A kormányfő leszögezte, a háborúból való kimaradásra fel kell készülni. Ehhez jó kapcsolatot kell ápolni a világ minden hatalmi központjával. Arra van szükség, hogy minden nagyhatalom gazdaságilag és anyagilag érdekelt legyen Magyarország sikerében, vagyis senki ne legyen érdekelt Magyarország lerombolásában és meggyengítésében.
A háborúból való kimaradás feltétele, hogy legyen erőnk megvédeni magunkat – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: „itt van még teendő, habár a honvédelmi kiadások már 1750 milliárd forintnál tartanak”. Fejleszteni kell az ország válságálló képességét, önellátási képességét a hadiiparban, az energiában, az élelmiszerben és a digitális képességek terén. Ez utóbbi terén a mesterséges intelligencia megjelenése mindent megváltoztat – mondta, hozzátéve, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésével kapcsolatos munkát nemzeti hatáskörben kell elvégeznünk, mert az Európai Unió ebben a versenyben nem ér semmit.
Teljes nemzeti egyetértést szorgalmazott arról, hogy Magyarország nem zárkózhat be semmilyen blokkba. „A nyugati szövetségi rendszer részei vagyunk, de ott kell lennünk a keleti gazdaságban is” – tette hozzá. A magyar külpolitikának és a magyar nemzetstratégiának egyensúlyra kell törekednie, hogyha nemzetként, magyar nemzetként akarjuk megélni a következő évtizedeket –jelentette ki. Úgy összegzett: a világháború fenyegető árnyai látszanak, az európai háború pedig valóság. „Európai háború nem lesz, hanem van” – jelentette ki, az orosz–ukrán háborút európai háborúnak nevezve.
Értékelése szerint ezt a konfliktust a nyugati politika a demokrácia és az autoriter rendszerek tengelyén írja le, de valójában Ukrajna nyugathoz tartozása a Nyugat és Oroszország közötti erőegyensúly felbomlását jelenti. Hozzátette: azzal, hogy a nyugat magához akarta vonzani vagy elfogadta Ukrajna ilyen irányú törekvését, elindított egy háborús spirált. Csak az amatőrök gondolják, hogy természetes dolog támogatni a NATO vagy az EU részéről Ukrajna nyugati integrációját, mert minden ilyen mozdulat megbontja az erőegyensúlyt, és mivel ez az ellenérdekelt fél számára egzisztenciális kérdés, így azonnali reakciót vált ki. Értékelése szerint ebből az a tanulság a nyugat részéről, hogy a háborút a jó szándék is kiválthatja, ha rossz helyen és rossz módon jelenik meg.
Felidézte: Helmut Kohl volt német kancellár zsenialitása volt, hogy a német újraegyesítés ügyét jó időben, jó helyen és jó módon jelenítette meg, ezzel szemben Ukrajna nyugathoz való vonzását rosszkor, rossz időben, rossz módszerrel jelenítették meg, aminek a vége háború lett. Azt mondta: az EU eldöntötte, hogy háborúba megy, és hogy ha az USA kiszáll, akkor is folytatja Ukrajna támogatását. Ezzel szemben Magyarország eldöntötte, hogy nem megy háborúba. „Az Európai Unió eldöntötte, hogy annak érdekében, hogy Magyarország is háborúba menjen, legyen ukránbarát és Brüsszel-barát kormány Magyarországon. Ez a magyar belpolitika mai alapképlete. Mi pedig eldöntöttük, hogy se a TiSzát, se a DK-t nem engedjük kormányra, mert azt akarjuk, hogy Magyarországnak békepárti és nemzeti kormánya legyen” – jelentette ki.
Orbán Viktor háborús költségvetésnek nevezte a következő hétéves uniós költségvetés tervezetét, arra hivatkozva, hogy az abban szereplő adatok szerint pénz 20 százaléka Ukrajnába menne, és a maradékot sem fejlődésre vagy mezőgazdaságra költenék, hanem háborús készülődésre. Értékelése szerint ez egy olyan Európai Unió költségvetése, amely le akarja győzni Oroszországot Ukrajna területén abban a reményben, hogy a háborús vereség megrendíti az orosz kormányzati rendszert, ez utat nyit egy hatalomváltásnak és a liberális politikának, majd „visszatérnek a jelcini idők és indulhat a biznisz”.
Kijelentette: Magyarország nem érdekelt egy háborús költségvetésben, hanem egy békét és fejlődést támogató költségvetés szorgalmaz, ezért a bemutatott tervezetet tárgyalási alapnak sem fogadja el. A Magyarországnak járó uniós pénz felét, 12 milliárd eurót már hazahozott a kormány, és a másik fele is meglesz, mert amíg nem kapja meg Magyarország az elmaradt pénzt, addig nem lesz új hétéves európai költségvetés, ennek elfogadása ugyanis egyhangúságot igényel. „Hazahozzuk és nem teszünk semmilyen engedményt sem a szuverenitásunkból” – mondta.
Arra figyelmeztetett: a tiszások és a DK-sok is hazahoznák az EU-s forrásokat, mert van egy megállapodásunk Brüsszellel, hogy cserébe támogatják majd a háborút Ukrajnában, beleegyeznek Ukrajna európai uniós tagságába, végrehajtják a migrációs paktumot, visszavonják a gyermekvédelmi törvényt, visszavonják a multikat terhelő adókat és eltörlik a rezsicsökkentést. „Vagyis lesz pénz a szuverenitásunkért cserébe. Ez az ő lehetőségük. Azt javaslom, inkább hozzunk haza mi” – mondta Orbán, aki vezetésváltást is sürgetett az EU élén, mert véleménye szerint a jelenlegi uniós vezetés kényszerpályára helyezte az EU-t, és ez a kényszerpálya kereskedelmi háborúhoz vezet, amit nem nyerhetünk meg.
A továbbiakban azt fejtegette, hogy milyen forgatókönyvek készülhetnek Brüsszelben európai föderalizálására és kézi vezérlésére. Szerinte amikor 1920-ban szentesítették Magyarország vereségét, az ország ellenségei úgy döntöttek: Magyarország kicsi lesz és szegény. „Mi azért vagyunk a politikában és az a mi nemzetstratégiánk lényege, hogy ezt a sorsot megváltoztassuk, vagyis Magyarország nagy lesz és gazdag, ez a magyar nemzetstratégia magja” – fogalmazott.
Elmondta, a magyar nagystratégiának egyebek mellett arra a kérdésre is válaszolnia kell, honnan lesz ember, nyersanyag, energia, tőke, tudás, továbbá hogyan lesz Magyarország képes az önvédelemre és hogyan ne lehessen kihagyni a nemzetközi döntésekből. Úgy folytatta, „emberimportra nem készülünk”, egy családbarát nemzetre van szükség. Hozzátette, az egész Európai Unióban, az adókedvezményeket, az otthonteremtési támogatásokat is beleértve, Magyarország költi a legtöbbet a családok támogatására. A fiataloknak is kínálnak most egy lehetőséget, hogy az otthonteremtési hitellel a nemzetnek nemcsak kulturálisan, hanem tulajdonosként is részei legyenek, ezzel a családot, a fiatalokat és a nemzetet is erősítik – mondta. Magyarországtól nyugatra az országok visszafordíthatatlanul vegyes társadalmakká alakultak, növekvő muszlim népességi aránnyal, a nagyvárosok pedig belátható időn belül muszlim többségűek lesznek, megtörténik a lakosságcsere. Európa továbbra is migrációs célpont marad, és amikor majd Afrika is igazán megindul, akkor a nyugat egy ilyen arányú migrációs társadalommal a testében nem fogja tudni megvédeni magát. Tíz év múlva az akkori magyar miniszterelnöknek az egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy az ország nyugati határait is megvédje a migrációtól – jelentette ki.
A kormányfő úgy értékelt, a nyugatiak ösztönrendszerében nem kapcsolódott össze a kereszténység és a nemzeti létezés. A nyugatiaknak 1300 éve, az araboktól elszenvedett 732-es poitiers-i vereség óta nincs olyan élménye, hogy a kereszténység elvesztése esetén a nemzetként való létezés is elveszik – magyarázta. Ezzel szemben a magyar alkotmány elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.
Értékelte a kereszténység és a politika viszonyát, amelynek szerinte három stációja van: volt olyan, hogy az európai nemzetek többsége élő hittel rendelkezett, ez volt a hitbéli kereszténység, majd a keresztény hitből kinőtt kultúra továbbra is megmaradt mint koordinátarendszer a népek számára, ez a kulturális kereszténység, itt van ma Közép-Európa. Hozzátette, a harmadik stáció a zéró kereszténység, amikor már a kereszténység mint kultúra sem szolgál kódrendszerként és kiszorul az országok életéből.
Orbán Viktor közölte, ennek van egy átbillenési pontja, amely akkor érkezik el, amikor törvényerőre emelik az azonos neműek házasságát, ez a döntés ugyanis megtagadja a keresztény módra való együttélés alaptételeit. Itt tartanak ma a nyugatiak, ebben az állapotban érte őket a tömeges migráció, és ez az állapot védekezésre képtelenné tette őket – tette hozzá. Az, hogy mi meg tudjuk-e vetni a lábunkat ott, ahol vagyunk, csak rajtunk múlik, meg a fiatalokon. Megtanítottuk-e nekik, hogy ha magyarok, akkor feladatuk van, és a feladat az: megőrizni, amink van, megszerezni, ami még nincs, de kell, és nemet mondani arra, amire nincs is szükségünk – összegzett.
