A magyar női vízilabda-válogatott ezüstérmet szerzett a hazai rendezésű vizes világbajnokságon, miután óriási csatában, 9–7-re kikapott a sorozatban negyedszer győztes, az elmúlt három olimpián is első Amerikai Egyesült Államok csapatától a szombati döntőben a Margitszigeten.
Itt lett volna az alkalom és a lehetőség megtörni az USA hegemóniáját (mikor, ha nem hazai pályán, nagyszerű közönségtámogatással?), ám ezúttal sem sikerült. Ráadásul a férfi pólóválogatott csak a 7. helyért játszhat Montenegróval (a meccs erdélyi idő szerint 14 órakor kezdődik), ami mindenképpen csalódás, hiszen mindenki vb-győzelmet, de legalább döntőbekerülést várt Märcz Tamás csapatától. Időszerűvé vált a személycsere a szövetségi kapitány posztján – vélik sokan.
Többet várt a publikum és a szakma a magyar úszóválogatottól is, hiszen mind a pólóban, mind az úszásban Magyarország hagyományosan nagyhatalom. (Románia úgy végzett a 13. helyen az összesített érmetáblázaton két aranyával, hogy sem a sportági tradíciója, sem az infrastruktúrája nem hasonlítható össze a magyarországival.) Akárcsak az olimpián, ezúttal is több számban karnyújtásnyira volt az érem úszásban a magyarok számára, azonban azt mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy miért billent rossz irányba a mérleg nyelve most és a tokiói játékokon egyaránt.
Magyarország öt éremmel (2 arany, 2 ezüst, 1 bronz) a 10. helyen végzett az összesített érmetáblázaton, úgy, hogy a műúszásban és műugrásban nem is ígérkezett komolyabb eredmény. Furcsa viszont, hogy még Ukrajna is előbb végzett a rangsorban.
A legtöbb babér a magyarországi vizes vb-n az USA, Kína és Olaszország sportolóinak termett.
(Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
