Három autonómiatervezetet nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a román képviselőházban szerdán Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke, aki az RMDSZ alsóházi frakciójának a tagja, mivel ennek a pártnak a listáján került be a bukaresti törvényhozásba 2020-ben.
Az egyik dokumentum a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma. Ezeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szakmai műhelyeiben dolgozták ki. A harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács dolgozott ki.
„Az EMSZ kezdettől fogva vallja, hogy nemzeti közösségünk megmaradásának záloga a közösségi autonómiák megvalósulása. Célunk, hogy valós párbeszédet alakíthassunk ki a többséggel is az önrendelkezés témájában. Az erdélyi magyaroknak joguk kell legyen saját sorsukról dönteni, legégetőbb közösségi problémáinkra pedig a legjobb megoldás az autonómia” – mondta Zakariás.
Marcel Ciolacu szocialista román miniszterelnök tegnap este közösségi oldalán reagált az autonómiatervezetek benyújtására, és azok gyors elutasítását kérte a házelnöktől. „Az ilyen elszigetelt, a Székelyföld autonómiáját vagy etnikai szempontokon alapuló kulturális autonómiát célzó törvényjavaslatoknak nincs helye egy demokratikus államban. Ez az időről időre felmerülő vita teljeséggel értelmetlen” – írta az 1989 után megismert és elhíresül „sajtáosan eredeti román demokrácia” szellemében, ismételten igazolva, hogy a román politikai „elit” egyszerűen nincs tisztában a demokrácia fogalmával. Ciolacu bejegyzésében „toxikus kezdeményezésnek” minősítette a törvényjavaslatokat, külön kiemelve, hogy azokat „az RMDSZ-frakcióhoz csatlakozott politikai alakulat” iktatta a parlament alsóházában. A hírügynökségek pedig egyszerűen elfelejtettek emlékeztetni, hogy annak semmiféle relevanciája nincs, ha egy képviselő különféle egyéni jogszabálytervezeteket ad be, hiszen könnyen lejhet, hogy sosem kerülnek a törvényhozás napirendjére és megvitatásra…
Mint talán kevéséb ismert, a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, SZNT által kidolgozott autonómiastatútum immár negyedik alkalommal kerül a román törvényhozás elé, miután 2004-ben, 2018-ban és 2020-ban is a román többség egyszerűen lesöpörte az asztalról. A legutóbbi előterjesztés alkalmával belpolitikai botrányt váltott ki Romániában, hogy a székelyföldi autonómiastatútum – mivel senki sem vette komolyan – a kétkamarás román parlament képviselőházából „hallgatólagosan elfogadott” tervezetként jutott tovább az érdemi döntés meghozatalában illetékes szenátus elé: ez a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be. A riadóztatott felsőháznak kellett „kiküszöbölnie a csorbát”, vagyis sutba vágni a statútumot.
Az autonómiát – legalábbis etnikai vonatkozásban – szitokszóként értelmező román törvényhozók 2020-ban nem elégedtek meg Székelyföld területi autonómiájának elutasításával, hanem napirendre tűzték és leszavazták a kisebbségek személyi elvű autonómiájáról szóló kerettörvénynek, illetve a magyar közösség személyi elvű autonómiastatútumának tervezetét is, amelyet még 2004-ben terjesztett be az RMDSZ több képviselője. Ez utóbbi jogszabályok a különböző nemzeti közösségek kulturális autonómiájának általános keretét, illetve a magyar közösség kulturális önrendelkezését voltak hivatottak szabályozni és törvényerőre emelni. Jelenleg egy tisztességes kisebbségi törvény sem létezik Romániában, pedig a többször kormányre került RMDSZ minden választási kampányban égre-földre esküdözve ígéri meg annak elfogadtatását, de a magyar párt és román partnerei ezzel is rendre adósak maradnak…
Friss hír, hogy a Székely Nemzeti Tanács ma kiadott egy közleményt, amiben mintegy cáfolta, hogy az szóban forgó autonómiatervezetek mindenikét az EMSZ-elnök Zakariás Zoltán adta be, ugyanis Székelyföld autonómiastatútumát – ami immár ötödik alkalommal lett benyújtva Románia Parlamentjének – Kulcsár-Terza József „országgyűlési képviselő” terjesztette be, aki amúgy együtt ül Zakariással az alsóház RMDSZ-frakciójában, de nem EMSZ-es (és nem is a magyar Országgyűlés tagja, ezért nem „országgyűlési képviselő”). Hogy pontosan kinek és minek a képviselője mostanság az igen kacskaringós pályát befutott Kulcsár-Terza, azt lehet találgatni, de ezek szerint a Székely Nemzeti Tanácsé, noha nem is székely…