Gyimesbükkön (rom. Ghimeș-Făget) óvodát és műfüves focipályát adtak ma át az ott élő római katolikus magyar ifjúságnak. Nagytusnádon (rom. Tușnad Sat) a plébánia udvarán egy nappali foglalkoztatót avattak fel. Mindkettőt magyar állami támogatással.
A történelmi Erdély egyik legkeletibb településén, Gyimesbükkön, amely a „szocialista szisztematizálásnak” betudhatóan ma közigazgatásilag a moldvai Bákó megyéhez tartozik, kicsinek bizonyult a magyar állam támogatásával felújított, három éve felavatott óvoda, amelyben még csak húsz gyerek tanulhatott, ezért új óvodát avattak fel, amelyben 58 gyermek kezdte meg a tanévet idén. Az ünnepélyes avatón elhangzott: a gyimesbükki óvoda felépítése és berendezése 230 millió forintba került, a műfüves focipályát 58 millió forintból (?!) valósították meg. Noha a román kormány egyetlen fityinget sem költött a két létesítményre, a kabinet egyik RMDSZ-es minisztere is megjelent és szónokolt az átadáson.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke arra kérte Oltean Pétert, Gyimesbükk polgármesterét, hogy vigye el román kollégáinak annak az üzenetét, hogy a csángómagyarokkal és a magyarországiakkal mindig jó összeadni az erőket és a lehetőségeket, mert mindenki nyertese lesz az együttműködésnek. Úgy vélte: az óvodaavatás egyfajta elégtétel is mindazon nagy elődök számára – legyenek magyarok, székelyek vagy csángók –, akik egész életüket fordították arra, hogy a történelem viharaiban oly sokszor a lét és a nemlét határán küzdő csángómagyarság mindig megőrizze önmagát, anyanyelvét és kultúráját a szülőföldjén.
„Az elmúlt évtizedben a magyar társadalomban megerősödött a nemzeti összetartozás érzése. Száz esztendő távlatából elmondhatjuk tehát, hogy ez erősebbnek bizonyult, mint azon erők, amelyek el akartak idegeníteni önmagunktól, amelyek szét akartak szakítani minket, el akarták választani a magyart a székelytől, a székelyt a csángótól, és szembe akartak fordítani bennünket egymással” – állapította meg a magyar házelnök. Kövér László úgy vélte: a csángók életpéldája, életereje, hűsége keresztény hitükhöz, magyar anyanyelvükhöz és szülőföldjükhöz, a legnagyobb érték, amit a mai világban a magyar nemzetnek, a román nemzetnek és Európának adni tudnak. Ezért köszönetet mondott azért a példáért és lelki erőért, amelyet a gyimesbükkiek nyújtanak mindenki számára. Végül azt kívánta, hogy a növekvő gyermeklétszám miatt rövidesen az új óvoda is bizonyuljon szűkösnek, és közösen foghassanak neki a bővítésének.
Az Országgyűlés elnöke a székelyföldi Nagytusnádon is ott volt szombat délután a magyar állam támogatásával felépített Szent Rita napközi foglalkoztató avatásán. Beszédében rámutatott: az európai jövőért folytatott küzdelemben a legélesebb fegyver a józan ész és a tiszta lelkiismeret. Kijelentette: a magyarok és a székelyek, a józan ész és a tiszta lelkiismeret jegyében nemcsak magukért küzdenek, „hanem azért, hogy Európa a jövőben is az európai embereké maradjon; azért hogy Európa ura maradjon saját érdekeinek, saját anyagi és szellemi erőforrásainak; azért hogy a kereszténység megtartó lelki és kulturális erő maradjon minden európai nemzet számára; azért, hogy az egy férfi és egy nő szeretetközösségén alapuló oltalmazó család a társadalom építőköve maradjon”.
