Az EU-intézmények átláthatatlanságát kritizálja az európai ombudsman

Etikátlan vagy szakszerűtlen döntéshozatali mechanizmusokról, valamint az uniós bürokrácia és a magánszektor között ide-oda járó személyekről ír kritikusan Emily O’Reilly európai ombudsman – adta hírül a Mandiner.hu.

A szeptember közepén az EUobserveren megjelent publicisztikájában éles kritikát fogalmazott meg a brüsszeli bürokrácia működésével kapcsolatban Emily O’Reilly európai ombudsman. Az ő testületének feladata, hogy kivizsgálja az uniós intézmények és szervek működése során felmerülő hivatali visszásságok kapcsán beérkezett panaszokat.

Véleménycikkében O’Reilly arra figyelmeztet, hogy az elmúlt évtizedek gyakorlata mind tagállami, mind pedig uniós szinten odavezetett, hogy a kisebb-nagyobb etikátlan vagy szakszerűtlen döntéshozatali mechanizmusok ma már jelentős társadalmi és pénzügyi költséggel járnak. A szakember szerint problémát okoz, hogy a kisebb mértékű jogállamisági problémák bizonyos tagállamok vonatkozásában kivizsgálatlanul maradnak, mindeközben a személyi összeférhetetlenségi aggályok az uniós intézményekben továbbra is fennállnak.

Problémás továbbá, hogy a brüsszeli bürokrácia és a gazdasági szektor közötti „forgóajtók” – vagyis ugyanazon személyek munkahelyváltásai és így a lobbiérdekek beszivárgásai – a két szektor között továbbra is működnek, illetve hogy közérdeklődésre számot tartó ügyek titokban maradnak.

A személyi összeférhetetlenségek kapcsán O’Reilly rögzíti, hogy egyfelől megfelelően kidolgozottak azok a szabályok, amelyek az uniós tisztségviselőknek a privát szektorba való átvándorlását szabályozzák. E karrierívek utólagos monitorozása azonban már csorbát szenved, nem lehet ugyanis tudni, hogy mi következik a munkahelyváltást követően. Problémás e körben az ombudsman szerint az is, hogy az esetleges jogsértések jogkövetkezményei nem állnak arányban a társadalmi elvárásokkal sem.

Ennek kapcsán O’Reilly arra figyelmeztet, hogyha a forgóajtó-effektus továbbra is valós probléma marad, s arra az uniós bürokrácia nem szentel különösebb figyelmet, a jelenség továbbra is velünk marad. „E tekintetben, ahogy telnek-múlnak az évek, Brüsszel egyre inkább Washingtonra hasonlít. Gyakorta előfordul, hogy a jogszabályok a hosszútávú közérdekkel ellentétesen érvényesülnek, amelynek az lesz az eredménye, amit a jelenlegi klíma- és energetikai válság kapcsán tapasztalunk” – írja O’Reilly.

Az ezen s az ezekhez hasonló, évtizedes távlatokban jelenlévő problémák miatt O’Reilly szerint az EU ma ott tart, hogy „egyre több folt esik azon a demokratikus és intézményi posztón, amelynek eredeti célja, hogy óvjon, védelmezzen bennünket”.

Az európai állampolgári jogok biztosa beszámol arról is, hogy ezeket a problémákat testülete megfelelő módon már a brüsszeli bürokrácia tudtára adta. Készült jelentés a koronavírus-helyreállítási tervekkel kapcsolatos dokumentumok hozzáférhetősége vonatkozásában feltárt hiányosságokról, valamint az Oroszország elleni szankciós politikával kapcsolatos döntéshozatali mechanizmusok átláthatatlanságáról is. A hivatal közölte aggályait az Európai Központi Bank működésével kapcsolatban is.

O’Reilly ír az Európai Unió Oroszországhoz fűződő energetikai kitettségéről is. Noha senkit sem nevez meg név szerint, szerinte pontosan lehet tudni, kik felelnek azért, hogy ma Európa ilyen mértékben függ az orosz olajtól és gáztól. Ezek a korábban a tagállamokban fontos tisztségeket betöltő politikusok megfelelő hálózattal és belsős információkkal rendelkeztek ahhoz, hogy manipulálják, kihasználják a szabályozási környezetben rejlő lehetőségeket.

Az ombudsman úgy véli, hogy az Európai Unió adminisztrációja összességében magas szakmai mércével dolgozik, és a legtöbb vizsgálódás során az ombudsmani hivatal rendben találja a dolgokat. A kritika O’Reilly szerint éppen ezért konstruktív, az uniós adminisztrációt pedig egy „hatalmas potenciállal bíró, tehetséges gyermeknek” tartja.

Total
1
Megosztás
Total
1
Megosztás