A brüsszeli globalista politikai klikk az elmúlt években a „geopolitika visszatéréséről” beszélt, ám a mostani fejlemények ismét rámutattak arra, hogy az Európai Unió intézményi és politikai értelemben sincs felkészülve egy olyan világra, amelyet a hatalmi politika, a nemzeti érdek és a kemény biztonságpolitika határoz meg.
Az MCC Brussels think-tank (a. m. agytröszt) ma kiadott sajtóközleményében azt írja: az uniós vezetők az elmúlt négy évben rendre azt hangoztatták, hogy Európának komoly geopolitikai szereplővé kell válnia. A közelmúlt eseményei azonban azt mutatják, hogy sem az uniós intézmények, sem a tagállamok nem képesek érdemben befolyásolni az Európán kívüli, nagy intenzitású konfliktusokat. Frank Furedi, az MCC Brussels ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: „Annak ellenére, hogy évek óta a ’geopolitika visszatéréséről’ beszélnek Brüsszelben, a valóság az, hogy az EU strukturálisan felkészületlen egy olyan világra, amelyet a hatalom, a nemzeti érdek és a kemény biztonságpolitika határoz meg.”
A német kancellár, Friedrich Merz is elismerte, hogy bár Németország egyetérthet az Egyesült Államok és Izrael célkitűzéseivel, saját erejéből nem képes azok megvalósítására. Frank Furedi szerint már önmagában az is jelzi Európa stratégiai válságának mélységét, hogy az ilyen beismeréseket államférfiúi teljesítményként lehet értelmezni. Úgy látja, az európai vezetők ma inkább azt magyarázzák, miért nem tudnak élni a hatalom eszközeivel, semmint hogy ténylegesen gyakorolnák azt.
Az MCC Brussels álláspontja szerint az Európai Unió alapvetően nem illeszkedik ahhoz a nemzetközi környezethez, amelyben a szuverén hatalom és a nemzeti érdek nyíltan érvényesül. A szervezet emlékeztetett: az EU a posztnemzeti kormányzásra, a szupranacionális jogi szemléletre és az egymásrautaltság eszméjére épült, miközben ma egyértelműen visszatért a klasszikus hatalmi politika.
Válsághelyzetekben – legyen szó Iránról vagy Ukrajnáról – az uniós hozzájárulás jellemzően a visszafogottságra és a nemzetközi jog tiszteletben tartására való felszólításokra korlátozódik, amelyet a civil lakossággal vállalt szolidaritás kísér. Az MCC Brussels szerint azonban ez a nyelvezet nem jelent stratégiai befolyást. Az Unió emberi jogi retorikára való támaszkodása a hatalom helyettesítőjévé vált, nem pedig annak kiegészítőjévé – figyelmeztetett a szervezet. A think-tank szerint minden újabb kezdeményezés, amely az EU geopolitikai kapacitásának erősítését célozza, ugyanabba az ellentmondásba ütközik: az EU államként próbál viselkedni, miközben államok uniója marad. Hangsúlyozták: a probléma nem az elégtelen brüsszeli koordináció, hanem az egyértelműen megfogalmazott nemzeti érdekek hiánya az európai államok részéről, valamint a szuverén politikai felelősség eróziója.
Az MCC Brussels végkövetkeztetése szerint a jelenlegi konfliktus nem az uniós formátumok „megújításával” oldható meg, hanem a nemzeti érdekekről szóló komoly politikai vita helyreállításával. Csak a polgáraik által elszámoltatható, valódi hatalomgyakorlásra képes szuverén kormányok tudják kezelni az Európa előtt álló stratégiai dilemmákat.
