A Székely Nemzeti Tanács sajtószolgálata egy Sepsiszentgyörgyön kiadott közleményben jelentette be ma, hogy a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége kapja az idei Gábor Áron-díjat.
Az SZNT Állandó Bizottsága 2025. december 30-án napirendre tűzte a Gábor Áron-díj odaítélését a 2025-ös évre. A döntés alapján a díjazott a dr. László Eszter által vezetett, bonyhádi (Tolna vármegye) székhelyű Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége.
„A szervezet példaadó módon, hűséggel és kegyelettel ápolja a bukovinai székely falvak emlékét, rendezvényeket szervez, összetartja a Kárpát-medencében a bukovinai székely közösségeket és alapja azok tevékeny együttműködésének. A díj egyben kegyeletteljes főhajtás a bukovinai székelyek történelmi kálváriája előtt, felidézése olyan jelentős történelmi személyiségek emlékének, mint a nemrégiben elhunyt Potápi Árpád János államtitkáré vagy a bukovinai székelyek költője, Tamás Menyhérté” – áll a közleményben. A díj átadásának idejéről és helyszínéről a szervezet elnökével fognak egyeztetni.
A „bukovinai székelyek” néven az a magyar népcsoport ismert, mely egykor Bukovinában telepedett le. Őseiket Hadik András tábornok gyűjtötte össze a Moldvában szétszóródott székelyek közül. Öt falut népesítettek be a 18. század végén. Az egyre jobbann elrománosodó és elszegényedő Dél-Bukovinából 1883-ban az Al-Duna mellé, Hertelendyfalva, Sándoregyháza és Székelykeve községekbe települt mintegy 4 000 közülük, ezt a népességmozgást szokásosan kirajzásnak nevezik. A Trianon utáni impériumváltásokat is alaposan megsínylették a Bukovinában maradottak, ezért 1941-ben a magyar kormány a Jugoszláviától visszakerült területére telepítette át zömüket. Innen a beözönlő partizánok elöl menekülő 13 ezer bukovinai székelyt 1945-ben a Völgységben, azaz Tolna és Baranya vármegyékben helyeztek el, a kitelepített sváb családok házaiba és birtokaiba.
A Bukovinai Székelyek Országos Szövetséget 1989. május 21-én hozta létre 16 tagszervezet azzal a céllal, hogy segítse a népcsoport kultúrájának megőrzését. Jelenleg 45 szervezet tartozik a szövetséghez, közöttük tizenegy a határon túli, bukovinai székely közösség. Tagjai a BSZOSZ-nek Erdélyben a madéfalvi, csernakeresztúri, dévai, marosludasi, valamint a szerbiai Pancsován, Hertelendyfalván, Sándoregyházán, Székelykevén élő székelyek.
