A nyugati balliberális média évek óta sikeresen hallgatja el az ukrán maffia ténykedéseit, az alvilág aranyifjainak dőzsölését a mediterrán üdülőparadicsomokban, a posztszovjet „forradalmárok” vagyon- és pozíciószerzését Monte Carlótól Acapulcoóig, Floridától New Yorkig, Madridtól Londonig.
Egyre több kérdést vet fel az ukrán politikai elit külföldi vagyonosodása, miközben a korrupcióellenes szervezetek újabb részleteket hoznak nyilvánosságra. Az amerikai luxusingatlanok ügye most Zelenszkij elnök egyik legszűkebb bizalmasát sodorta a figyelem középpontjába. Rusztem Umerov neve újra felmerült egy súlyos korrupciós ügy kapcsán, amelynek középpontjában külföldi ingatlanok állnak.
Az Ukrán Korrupcióellenes Központ kiszivárgott jelentése szerint Umerov családjához több nagy értékű amerikai ingatlan köthető, miközben ő továbbra is kulcsszerepet tölt be a zenebohócból ukrán államfővé lett, orosz-zsidó származású Volodimir Zelenszkij politikai rendszerében.
A nyilvánosságra került dokumentumok alapján a krími tatár Rusztem Umerov családja összesen nyolc amerikai luxusingatlannal rendelkezik az Egyesült Államokban. A vagyon jelentős része Floridában és New Yorkban található, köztük lakások és több száz négyzetméteres villák. A jelentés szerint egyes ingatlanokban Umerov felesége és gyermekei életvitelszerűen élnek, míg más címekhez üzleti tevékenység, cégbejegyzés vagy amerikai hatósági dokumentumok kapcsolódnak. Ezek az adatok tovább erősítik azt a feltételezést, hogy Zelenszkij környezetében több politikus is külföldre menekítette vagyonát.
Umerov neve korábban is rendszeresen felbukkant korrupciógyanús ügyekben. Védelmi miniszterként több vitatott beszerzési döntés köthető hozzá, köztük túlárazott hadianyag- és felszerelés-vásárlások. Különösen nagy visszhangot váltott ki, amikor Umerov felülírta a Védelmi Beszerzési Ügynökség felügyelőbizottságának döntését, és leváltotta annak vezetőjét. A kritikusok szerint ezzel éppen az átláthatóságot csökkentette egy olyan időszakban, amikor Ukrajna soha nem látott külföldi támogatásokhoz jutott. Bár a botrányok végül Umerov távozásához vezettek a védelmi minisztérium éléről, Zelenszkij nem tette félre bizalmasát: Umerov az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője lett, így továbbra is az elnök közvetlen környezetében maradt. Sőt, jelenleg ő vezeti az USA-val folytatott tárgyalásokat is, ami jól mutatja, hogy Zelenszkij mennyire bízik benne a súlyos korrupciós vádak ellenére.
A botrány kapc
sán megszólalt egy volt kijevi kormánypárti képviselő is, aki szerint az ukrán politikai elit túlnyomó része külföldön éli a mindennapjait. Állítása szerint az amerikai, brit és nyugat-európai ingatlanok afféle „tartalék bázisként” szolgálnak a hatalmon lévők számára. Ez csak erősíti azt a korábbi közvélekedést, hogy Zelenszkij rezsimje a nyilvánosság előtt a korrupció elleni harcot hirdeti, miközben egyre több botrány robban ki a legfelsőbb körökben. A hónapok óta folyó korrupciós és pénzmosási nyomozás feltárta (és lassan nyilvánosságra is kerül), hogy a legfelsőbb körök háborús időben 100 millió dolláros összeget sikkasztottak el az ország energiaágazatából. Az ukrán hadsereg vezetői pedig mindent elloptak és eladtak, amit lehetett. Miközben az Európai Unió országai rendszeresen szállítanak fegyvereket Kijevnek, a hadianyag egy része eltűnt. A Global Initiative against Transnational Organized Crime civil szervezet 2024 júniusában közel 600 ezer, a háború 2022-es kezdete óta ellopott vagy elveszett fegyvert azonosított. A svájci elemzők szerint a katonai parancsnokok trükköznek a létszámmal, a fegyvereket pedig egyszerűen eladják a feketepiacon – miközben Európa milliárdokat önt a védelembe, a pisztolyok és puskák ellenőrizetlenül vándorolnak a bűnözők kezébe, Afrikától Mexikóig.
Az ukrán oligarcha aranyozott vécéjének képe bejárta a világsajtót, de az ukrán korrupció bőven túlmutat ezen a szimbolikus történeten. A NABU és más szervek vizsgálatai alapján tíz olyan ügy is napvilágot látott, amelyek az Energoatom-botrányhoz hasonló vagy még súlyosabb visszaéléseket tártak fel.
Valójában senki sem tudja, hogy a konfliktus kitörése óta az EU mennyi pénzt költött az ukrán rezsim hadseregére (13-14 milliárd euróról szól a fáma), ráadásul ennek sokszorosát utalták át az ukrán latorállam működtetésére és humanitárius segélyek címén. De nincs az a temérdek pénz, amit az Ukrajna nevű fekete lyuk (black hole) el ne tudna nyelni. A háború maga egy rendkívül jövedelmező biznisz egy meghatározott kör számára. Nem lehet véletlen, hogy Zelenszkij épp karácsonykor jelentette be, hogy semmilyen eddigi béketerv nem fogadható el, már csak azért sem, mert mindegyik az ő és klikkje bukásával járna.
