Oroszországnak nyilván az a legfontosabb, hogy az ukrajnai háborút sikeresen lezárja. Nem érdeke, hogy katonai erőforrásokat kelljen átcsoportosítania – nyilatkozta a Magyar Nemztnek Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője azzal kapcsolatban, hogy Litvánia a napokban leállította az uniós szankciók hatálya alá tartozó áruk vasúti tranzitját Oroszország exklávéjába (határokon túli területére), Kalinyingrádba, amelyet nyugatról a Balti-tenger, délről Lengyelország, északkeletről pedig Litvánia fog közre.
A 15 ezer négyzetkilométeres, egymillió lakosú terület az egykori Königsbergből, az ismert hanzavárosból és környékéből áll. A mai Kalinyingrádnak az Orosz Haditengerészet balti-tengeri flottájának bázisaként, valamint jelentős gazdasági és kulturális központként stratégiai szerepe van. 1996 óta a teljes Kalinyingrádi terület Jantar néven egyike Oroszország 18 különleges gazdasági övezetének.
„Kalinyingrád több szempontból is fontos Oroszország számára. Szimbolikus jelentősége abban rejlik, hogy a terület elcsatolása Németországtól a második világháború végén a szovjet fegyverek végső győzelmét jelképezi a nácik felett. Emlékezzünk, hogy a nagy honvédő háborúban aratott győzelem Vlagyimir Putyin rendszerének ideológiai sarokkövét képezi. Ma a népesség túlnyomó többségét oroszok teszik ki, a kisebbségek között is elenyésző hányadban találhatók meg a németek. Kalinyingrád katonai jelentőségét sem lehet alábecsülni: egy NATO-val folytatott esetleges konfliktus esetén – melyet továbbra is mindkét fél igyekszik elkerülni – nem pusztán „elsüllyeszthetetlen repülőgép-anyahajóként” szolgálna, ahonnan az orosz repülőgépek és rakéták a nyugati szövetség kiemelten fontos célpontjait támadhatnák, de ezenfelül a Suwalki-folyosó lerohanásával blokád alá tudnák vonni a három balti köztársaságot. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy háború során Kalinyingrád nehezen lenne védhető az oroszok számára.”
Arra a kérdésre, hogy megfelelően értelmezte-e a litván fél az EU-s szankciókat, amikor blokkolni kezdett bizonyos orosz árukat, és terveik szerint a szankciós lista többi elemével is így tesznek-e a jövőben, az elemző azt válaszolta: „Minden valószínűség szerint a litvánok a szankciós jogszabályok betűje szerint jártak el, ennek is tudható be az, hogy Brüsszel mindeddig – ha óvatosan is – kiáll mellettük. Azonban kétlem, hogy az lett volna az eredeti szándék, hogy Oroszországból induló és Oroszországba érkező szállítmányok mozgását korlátozza az EU, így kimondható, hogy a szankciók szellemének nem felel meg Litvánia lépése. Ez a megközelítés kiutat enged Európa számára ebből az igen bonyolult helyzetből: egyértelműsíteni kell a szankciókat szabályozó EU-s jogszabályokat, így Litvánia különösebb arcvesztés nélkül visszakozhat.”
Litvánia a NATO-szövetségesei segítségét kérte, több csapat és felszerelés állomásoztatását az országban. Ugyanakkor ez eddig nem érkezett meg, mert a szövetségesek a helyzet eszkalációját látják ebben. Moszkva várható lépéseiről Koskovics azt mondta, hogy bár Moszkva fel van háborodva, de jelenleg egyik félnek sem érdeke, hogy a helyzet eszkalálódjon. Oroszországnak nyilván az a legfontosabb, hogy az ukrajnai háborút sikeresen lezárja. S bár erre jó esélye van, szinte bizonyos, hogy a hadművelet jelentősen elhúzódik. Így a Kremlnek egyáltalán nem érdeke, hogy katonai erőforrásokat kelljen átcsoportosítania, ráadásul Belarusz északi határához, mely bármennyire függ is Moszkvától, egy másik ország. Ugyanakkor a NATO-nak sem lenne könnyű most újabb alakulatokat küldenie Litvániába. A nyugati országok több hónapja szállítják a fegyvereket Ukrajnába, és nem egy esetben felmerült, hogy az ukránok nagylelkű támogatása már most a saját védelmi potenciáljuk jelentős gyengüléséhez vezetett.
Közben túlterheléses kibertámadás érte hétfőn a litván állami és magánintézményeket, elkövetőként a Killnet orosz hekkercsoport jelentkezett. Milyen további válaszlépésekre számíthatnak Moszkvától, hiszen tengeren továbbra is elérik az exklávét? Megerősíthetik katonai jelenlétüket a térségben? Levághatják a balti államokat az orosz energiahálózatról? – tette fel a kérdést a Magyar Nemzet. Az elemző szerint egyik fél érdekeit sem szolgálná most, ha katonai átcsoportosítások történnének Kalinyingrád és Litvánia térségében, azonban valamilyen orosz válasz elkerülhetetlennek tűnik. Ennek legenyhébb formája litván diplomaták kiutasítása lehet, mely az esetben történhet, ha az EU egyértelműsíti a szankciós jogszabályokat úgy, hogy azok nem érintik az Oroszországból induló és Oroszországba érkező szállítmányokat. Egy fokkal súlyosabb válaszlépés lenne Litvánia leválasztása az orosz elektromos hálózatról. Ez súlyos, de átmeneti gondokat okozna a balti köztársaság áramellátásában. Vilnius hivatalos álláspontja szerint fel vannak készülve erre az eshetőségre, és viszonylag gyorsan tudnának csatlakozni a lengyel hálózatra.
