A Gradus Research Company felmérése szerint az ukránok fele ellenséges országként tekint Magyarországra – az eredményeket március 18-án hozták nyilvánosságra a Kyiv Independenten. A Zelenszkij-rezsim gyűlöletpropagandájának magjai kicsíráztak, szárba szökkentek, a „romlás virágai” nyílnak a kelet-európai tavaszban…
A felmérés alapján Magyarország olyan országok közé került, amelyeket Ukrajnában széles körben az orosz háborús erőfeszítésekkel összhangban állónak tartanak, köztük Irán (52 százalék), Észak-Korea (57 százalék) és Belarusz, azaz Fehéroroszország (72 százalék). Csoda, hogy Oroszországot nem vették fel a felmérésben a potenciálisan ellenséges országok listájára…
Az eredmények egy olyan időszakban születtek, amikor erősödik a feszültség Kijev és Budapest között a Barátság kőolajvezeték miatt, amely kulcsfontosságú útvonal volt az orosz nyersolaj Közép-Európába szállításában, mielőtt egy orosz támadás következtében megsérült.
A február 13. és 16. között, 18–60 év közötti ezer ember megkérdezésével készült kutatás szerint az ukránok 50 százaléka tekinti Magyarországot ellenségesnek – ez 3 százalékpontos növekedés 2025 márciusához képest. Az eredmények ugyanakkor még nem tükrözik a kétoldalú kapcsolatok legfrissebb fejleményeit, tehát a gyűlöletarány akár sokkal nagyobbis lehet. Budapest ugyanis a felmérés lezárása után, február 23-án megakadályozta az Európai Unió tervezett 20. szankciós csomagját Oroszországgal szemben, valamint egy tervezett, 90 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatási csomagot Ukrajna számára, és támogatását a Barátság vezetéken keresztüli olajszállítás újraindításához kötötte. Ráadásul épp ezen a héten dőlt el: a fenyegetéstk és zsarolások dacára az Orbán-kormánya továbbra sem enged a brüsszeli ukránbarát klikknek: ha nincs olaj, nincs „ösztöndíj” a kijevi diktatúrának.
A felmérésben Magyarország előtt végző országok úgymond közvetlenül vagy közvetve támogatták Moszkva háborús erőfeszítéseit: Irán támadó drónokat szállított Oroszországnak, Észak-Korea lőszert és katonai személyzetet biztosított, Belarusz pedig a Kreml legközelebbi regionális szövetségese maradt.
A kialakult helyzet és a feszültségek hátterében politikai egyeztetések is állhatnak. A brüsszeliek bábja, Magyar Péter ellenzéki szószóló 2024 óta tárgyal ukrán vezetőkkel, és kijevi látogatása során is egyeztetéseket folytatott, azonban ezek pontos céljáról és tartalmáról nem adott részletes tájékoztatást. A látogatásról annyi vált ismertté, hogy egy ukrán titkosszolgálati ügynökkel találkozott, ugyanakkor arról nem beszélt, hogy Volodimir Zelenszkij közvetlen környezetéből kikkel egyeztetett még.
A Tisza párt elnöke Kijevben felkereste az ukrán hősök emlékfalát is, ahol fényképek készültek róla. Emellett a 2026-os müncheni biztonságpolitikai konferencián egy időben tartózkodott Zelenszkijjel, amit egyikük sem cáfolt, miközben Magyar a közösségi oldalán több bejegyzést is közzétett a helyszínről. Máig nem tudni, hogy miről tárgyaltak, de a magyarországi sajtó úgy tudja, hogy a budapesti balliberális ellenzék jelentős támogatást (logisztikait, informálist, sőt egyesek szerint anyagit is) kap az ukrajnai rezsimtől annak érdekében, hogy hatalomra tujdon kerülni Budapesten, ami közös brüsszeli és kijevi érdeknek tűnik.
