Az ukrajnai háború az Amerikai Egyesült Államok javára vált a globális fegyverkereskedelmet tekintve, az ország minden bizonnyal megőrzi vezető szerepét az exportőrök között. Változást jelent azonban, hogy míg az európai import jelentősen megnövekedett az elmúlt években, a világ más részein csökken a fegyverbehozatal.
A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) legfrissebb jelentéséből kiderült, jelentősen megnőtt a fegyverszállítás az európai államok irányába, és mindebből az Egyesült Államok profitált a leginkább. Szakértők szerint a globális fegyverkereskedelem volumene éves szinten meghaladta a százmilliárd dollárt.
Az intézet adatai szerint a legutóbbi öt évben, 2018 és 2022 között összesen 5 százalékkal csökkent a nemzetközi fegyverkereskedelem az előző, 2013 és 2017 közötti időszakhoz képest. Az elsődleges piacnak számító Afrikában 40, az amerikai kontinensen 20, Ázsiában 7, a Közel-Keleten pedig 9 százalékkal volt kisebb a behozatal. Ennek ellenére az európai országok fegyverimportja, amelynek nagy része az Egyesült Államokból érkezett, 47 százalékkal nőtt – azoké az európai államoké pedig, amelyek NATO-tagok is egyben, összesen 65 százalékkal. Nem meglepő módon a növekvő trend mögött az ukrajnai háború áll.
Az invázió jelentősen megnövelte a fegyverek iránti keresletet Európában, és ez még nem a vége, mert az import minden valószínűség szerint tovább emelkedik az európai országokban – hangsúlyozta Pieter Wezeman, a jelentés egyik szerzője. Az európai fegyverimport egy év alatt 93 százalékkal nőtt, ami egyebek között annak köszönhető, hogy több európai államban, például Lengyelországban és Norvégiában emelkedtek a védelmi kiadások – tette hozzá az MTI a SIPRI jelentése alapján.
Korábban Ukrajna nem volt fontos szereplője a nemzetközi fegyverüzletnek, védelmi felszerelésének nagy részét belföldön gyártotta, illetve a szovjet érából maradtak az országra fegyverek. A SIPRI jelentésében ugyanakkor már a tizennegyedik helyen áll a világ fegyverimportőreinek listáján, és ha csak 2022-t vesszük figyelembe, akkor Ukrajna a dobogós harmadik helyet szerezte meg Katar és India mögött. A MTI beszámolójából az is kiderült, az ukrán import, a nyugati adományokat beleértve, több mint hatvanszorosára nőtt 2022-ben.
Az öt legnagyobb fegyverexportőr továbbra is az USA, Oroszország, Franciaország, Kína és Németország. Bár a lista nem változott az előző SIPRI-jelentés óta, jelentős változásokon mentek keresztül az országok. Amerika 14 százalékkal növelte kivitelét és a globális szállítások 40 százalékáért volt felelős 2018 és 2022 között. Oroszországot pedig megelőzheti a harmadik helyen álló Franciaország, amely a globális export 11 százalékát adta az elmúlt négy évben, miközben 2013 és 2017 között 7,1 százalékát. Ehhez képest Oroszország részesedése a világ fegyverexportjában 22 százalékról 16 százalékra esett vissza.
Az említett országok után a rangsorban Kína 5, Németország pedig 4 százalékkal következik. – Kínának nem sikerült betörnie néhány nagy fegyverpiacra, ami mögött gyakran politikai okok állnak. Nem ad el fegyvert például riválisának, Indiának – magyarázta Pieter Wezeman.
A SIPRI rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok minden bizonnyal megőrzi vezető szerepét a fegyverbizniszben. Ez világosan látszik abból a tényből, hogy a világszerte megrendelt harci repülőgépek és helikopterek mintegy 60 százaléka amerikai gyártmány. Csak 2022-ben 13 ország összesen 376 harci repülőgépet és helikoptert rendelt amerikai gyártóktól.