A közelmúltban a balliberáéis sajtó több ízben foglalkozott az Eurostat friss adatával, amely szerint 2022-ben, vásárlóerő-paritáson számolva, Magyarországon az egy főre jutó GDP az EU átlagának 76,6 százaléka volt, míg Romániában ez az arány 76,7 százalék. A budapesti Nézőpont Intézet gazdaságkutatói annak jártak utána, vajon igaz-e, hogy Románia gazdaságilag megelőzte Magyarországot. Az Eurostat adatai alapján a válasz egyszerű: nem, sőt van, ahol beláthatatlannak tűnik Magyarország előnye. Még akkor is, ha ma már a román média és az erdélyi magyar sajtó egy része is előszeretettel terjeszti a hazug baloldali narratívát.
Az elmúlt években az ellenzék részéről számtalanszor, még a magyar Országgyűlésben is elhangzott, hogy bezzeg Románia ebben és abban is megelőzte Magyarországot, legutóbb az Európa Unió stsatisztikai szolgálatának adatait használták fel ennek alátámasztására. Ám amíg a baloldal az EU statisztikai hivatala vásárlóerő-paritás alapján megállapított rangsorára hivatkozik, addig a Nézőpont Intézet gazdaságkutatói az Eurostat objektív és egyértelmű adatait használták a két ország teljesítményének összehasonlítására.
Az első tény, hogy az egy főre jutó magyar bruttó hazai termék (GDP) 16 százalékkal magasabb, mint a román. Euróban kifejezve Románia GDP-je piaci árfolyamon számolva 286 milliárd euró, amely 1,7-szerese a magyar 169 milliárd eurónyi bruttó hazai terméknek, miközben Románia lakossága kétszer nagyobb, mint a 9,6 milliós Magyarországé. Az egy főre jutó GDP piaci árfolyamon számolva Magyarországon 17 400 euró, míg Romániában 15 000 euró. Az Eurostat által kimutatott román előny csak a vásárlóerő-paritással való súlyozásnak köszönhető.
Az is árulkodó, hogy amíg Romániában növekvő, addig Magyarországon csökken az államadósság. Románia államadóssága alacsonyabb, mint Magyarországé, de a tendenciák mégis kedvezőtlenek: 2010 óta 29-ről 47,2 százalékra növekedett a GDP-arányos román államadósság. Ezzel szemben Magyarország GDP-arányos államadósságát az előző évtizedben csökkenő pálya jellemezte: a 2010-es 80 százalékról 73,9 százalékra csökkent, miközben a gazdasági növekedés ütemét ez alatt az időszak alatt is fenn tudta tartani.
Beszédes adat, hogy a miközben románok felének okozna nehézséget „egy váratlan kiadás”, a magyarok csak harmadának. A GDP valóban fontos mérőszám a gazdaság teljesítményének meghatározására, de tévútra vezethet pusztán ebből messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a mutatószám a fejlettséget és a jólétet nem méri. Ráadásul a balkáni országban a 2010 és 2021 közötti időszakban romlás tapasztalható: a 2010-es 44,8 százalékról ez a mutató 47,9 százalékra nőtt. Magyarország viszont az elmúlt egy évtized alatt eljutott oda, hogy ez az arány a 2010-es 73,9-ről 33,9 százalékra, azaz hozzávetőlegesen felére csökkent.
A háztartások fejlettségét, komfortja közti különbséget jól mutatja, hogy a románok ötöde angolvécé nélküli háztartásban él, a magyaroknak csak 1,5 százaléka. Egészen pontosan a román lakosság 21,2 százaléka továbbra is olyan háztartásban él, ahol sem kád, sem zuhanyzó, sem vízöblítéses vécé nincs, miközben ez az arány Magyarországon azonos az uniós átlaggal.
Fontos mutató az is, hogy melyik országban élnek meg többen legális munkajövedelemből. Románia egyik jellemzője továbbra is a relatíve magas munkanélküliség, illetve az alacsony foglalkoztatottság. A 20–64 évesek 68,5 százalékos foglalkoztatási mutatója jócskán elmarad Magyarország 80,2 százalékos rátájától. A munkanélküliségi ráta hasonló képet mutat: Románia 2010 óta kilencről 5,6 százalékra tudta csökkenteni a munkanélküliséget, míg Magyarországon a 2010-es 10,8 százalékról 2022-re 3,6 százalékra esett vissza, ami kétszer akkora csökkenést jelent.
