Az Európai Unió évek óta jogállamisági és korrupciós vádakkal zsarolja Magyarországot, miközben saját intézményeiben egymást érik a letartóztatások és razziák. A legfőbb magyarellenes politikusok maguk is korrupcióban, pénzmosásban és lobbiügyekben érintettek.
Az elmúlt másfél évtizedben az Európai Unió intézményei folyamatosan az állítólagos rendszerszintű korrupció és jogállamisági problémák vádját szegezték Magyarországnak; ezekre hivatkozva akarják megfosztani az országot a szavazati jogától, valamint ezekkel összefüggésben tartják vissza az uniós források egy részét is. Közben számos Magyarország-kritikus politikusról kiderült, hogy korrupt és a saját zsebét helyezi előtérbe az európai adófizetők érdekei helyett.
A legfrissebb botrány Federica Mogherinit, az EU korábbi külügyi főképviselőjét érinti, aki 2020 óta vezette a College of Europe-ot, 2022 óta pedig az EU Diplomataképző Akadémiájának igazgatója is volt. December 2-án a belga rendőrség letartóztatta a nőt, miközben házkutatást tartottak az EU Külügyi Szolgálatán (EEAS) és az említett College of Europe-nál. Az Európai Ügyészség szerint „erős a gyanú”, hogy a 2021–2022-ben a College of Europe-hoz tartozó diplomáciai akadémia létrehozására kiírt közbeszerzési eljárás nem volt tisztességes. A nyomozás középpontjában állítólag a College of Europe 2022-ben vásárolt épülete áll, amelyért 3,2 millió eurót fizetett az intézmény. Mogherini a vádak hatására december 4-én le is mondott tisztségéről.
Mogherini volt a külügyi főképviselő, amikor a kontinenst elérte a 2015-ös migrációs válság. Akkoriban ő követelte az egyik leghangosabban a migránsok kötelező elosztását, és bírálta Magyarországot, amiért lezárta a határait a keletről és délről támadó csőcselék előtt. Mogherini továbbá támogatta a gyalázatos Sargentini-jelentést, a 7. cikkely szerinti eljárást – tehát Magyarország szavazati jogának felfüggesztését –, valamint a Magyarországgal szembeni pénzügyi szankciókat is.
Érdemes felidézni a belgiumi Didier Reynders esetét is, aki az Európai Bizottság igazságügyi biztosa volt, tehát az ő fő feladata volt, hogy „megleckéztesse” Magyarországot a jogállamisági kérdésekben. Hivatali ideje alatt alig telt el olyan hét, hogy ne támadott volna a magyarokra valamilyen indokkal. Ősszel azonban nála is kopogtattak a hatóságok: a belga ügyészség pénzmosás miatt emelt vádat ellene. Az ügyészek szerint Reynders 2008 és 2018 között legalább 700 ezer eurót tett zsebre gyanús ügyletekből. Ezt a pénzt sorsjegyeken(!) keresztül mosta tisztára. A gyanú szerint érintett volt egy brüsszeli művészeti alapítványban is, ahol korábbi tanácsadói dolgoztak, és a művészkedés álcája mögött valójában pénzmosással foglalkoztak. Az ügyet még pikánsabbá teszi, hogy az alapítványnak orosz kapcsolatai voltak.
A botrányok elérték az egyik – ha nem a leghangosabb – magyarellenes uniós politikust, Guy Verhofstadtot is. A volt belga kormányfő és a liberálisok egykori EP-frakcióvezetője több olyan vállalat igazgatóságában is benn volt, amelyek érdekében európai parlamenti karrierje során lobbizott. Többek között az APG nyugdíjpénztárban, az Exmar tengeri szállítási vállalatban – csoda, hogy az Európába csővezetéken érkező orosz energiahordozók helyett inkább a hajókkal szállított cseppfolyós gáz importját erőltette? Jövedelmet kapott továbbá az EIPA (European Institute of Public Administration) nevű intézettől és a Sofina alapkezelőtől is. Az egyik legkényesebb ügye még miniszterelnökségére nyúlik vissza: kb. 100 ezer euró közpénzt használt fel brüsszeli rezidenciája felújítására, amit később magánluxusvillává alakított. Verhofstadt neve a Katar-gate kapcsán is felmerült – nem lehetett véletlen, hogy éppen annak kirobbanása idején jelentette be visszavonulását.
Mogherini, Reynders, Verhofstadt – a korrupción kívül az is közös bennük, hogy már egyikük sem tartozik a brüsszeli politika első vonalához. Nem úgy, mint az a két német politikus, aki egyik fő feladatának tekintik a magyar polgári-nemzeti kormány megbuktatását tekinti. A Tisza Pártot és az RMDSZ-t is soraiban tudó Európai Néppárt két legbefolyásosabb politikusa, Ursula von der Leyen és Manfred Weber karrierje szintén bővelkedik korrupciós ügyekben. A nő már német védelmi miniszterként is megbukott, politikailg és erkölcsileg egyaránt. Az Európai Bizottság elnöki székébe „menekítették”, pályafutásának egyik legnagyobb botránya a Pfizer-gate, amely során kiderült, hogy a Covid-járvány idején sms-ben „tárgyalt le” több milliárd euró értékű vakcina-beszerzést azzal a Pfizer gyógyszergyárral, amelyhez egyébként családi kapcsolatok is fűzik, az üzeneteket pedig később egyszerűen töröltette. Von der Leyennek minden családtagja érintett a nő korrupciós ügyeiben.
A másik német, Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője a 2019-es EP-választási kampány során alaposan visszaélt az európai uniós költségtérítésekkel. Kabinetfőnökét, az arab Ouarda Bensouagot – aki egy éve az EPP főtitkára – azzal vádolják, hogy egyszerre vette fel fizetését az Európai Parlamenttől (mint tisztviselőnő) és az EPP-től (mint politikai funkcionárius). Korábban maga Weber is hencegett azzal, hogy ő is így járt el, de ez némi párton belüli felháborodáson kívül nem váltott ki komolyabb következményt.
Az EPP-t korábban kampányfinanszírozási ügyek miatt is érintették, emiatt razziák voltak több néppárti székházban. Weber a saját családi házát nevezte ki pártirodának, miközben felvette az iroda fenntartására járó EP-s juttatást. Az már csak hab a tortán, hogy 2019-ben láthatóan a tolmácsköltségeken is spórolt: hivatalos honlapján olyan fordítási hibák voltak, amelyeket csak gépi fordítóprogram követhetett el.
A kimutatások szerint a 705 európai parlamenti képviselő közül legalább 163 (egynegyedük!) ellen indult eljárás korrupció, csalás vagy lopás miatt. Összesen 253 konkrét eset, ezek között van szabályszegés, vesztegetés, korrupciós bűncselekmény, csalás, lopás, szexuális zaklatás.
A legdöbbenetesebb, hogy a korrupciós botrányok zömének nincs komoly következménye Brüsszelben. Az uniós intézményekben már rég kialakult egy olyan olajozott rendszer, amely nem a korrupció ellen, hanem a korrupt politikusok védelmében működik.
(Forrás: Magyar Nemzet)
