A Jászai Mari-díjas színművész halálának szomorú híréről a magyarországi sajtó csak március 15-én számolt be, de testvére már 11-én közölte a gyászhírt a közeli ismerőseivel.
A kiváló színész Szegeden született 1934-ben, 1953-tól középiskolai csoportban játszott. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1957-ben végezte, Pártos Géza, Gellért Endre, Básti Lajos, Várkonyi Zoltán, Sulyok Mária tanítványaként. 1957–1959 között a debreceni Csokonai Színház művésze volt, majd a fővárosi Madách Színház szerződtette hősszerelmes és karakterszerepek eljátszására. Több mint hat évtizedet töltött itt. 2021 végén vonult vissza. Utolsó színpadi szereplése itt a Mary Poppins című musicalben volt.
Pályája során több mint 200 szerepet játszott el, a görög klasszikusoktól az orosz és brit klasszikus és modern alkotásokon keresztül a magyar drámairodalom javáig.
A színház mellett filmekben és televíziós produkciókban is szerepelt, így a szélesebb közönség is megismerhette. Munkásságát elegancia, fegyelmezett színpadi jelenlét és a karakterek iránti mély empátia jellemezte. Későbbi éveiben íróként is megszólalt: emlékirataiban pályája fontos állomásairól, a színházi világról és személyes élményeiről mesélt. Három kötete jelent meg: Maszk nélkül, Maszk nélkül (bővített kiadás), Elsuhant esztendők. Mindháromnak az alcíme: Egy színész jegyzetei a közönségnek.
„Több alkalommal szavalt a Balassi Bálint-emlékkard ceremóniáján, köztük 2007-ben: ekkor Nagy Gáspár Esztergomi apokrif című versét mondta el. A 2018. évi kardceremónián Tóth Bálintra, az előző évben elhunyt Balassi-kardos költőre emlékezve Balassiról szóló versét ő szavalta el. Lőte Attila a Balassi-érmet 2019-ben vette át a Gellért szálló gobelintermében” – írta ez alkalommal Molnár Pál, a Balassi Bálint-emlékkard és más művészeti díjak alapítója.
