Életének 79. évében, hosszas betegség után elhunyt Dancs Árpád, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium volt zenetanára, Sepsiszentgyörgy Pro Urbe díjas polgára – közölte kedden délután családja. Temetését július 5-én, pénteken 18 órakor tartják a sepsiszentgyörgyi római katolikus temető ravatalozóházától, református szertartás szerint. A gyászoló család kéri, hogy az emlékezők kegyeletüket egy szál virággal róják le. A koszorúmegváltást a Székely Mikó Kollégium Alapítvány részére ajánlják fel – teszik hozzá.
Dancs Árpád 1945-ben született Sepsiszentgyörgyön, 1966-ban a marosvásárhelyi Pedagógiai Intézetben, 1971-ben a bukaresti Konzervatóriumban szerzett diplomát zeneszerzés, karmesterség és pedagógia szakon. 1966 és 1968 között a sepsiszentgyörgyi Rajoni Művelődési Ház pedagógiai-módszertani munkatársa volt, ahol több hangszeres és énekegyüttest alapított. 1968-tól 2005-ös nyugdíjazásáig az 1-es számú középiskolában, a mai Székely Mikó Kollégiumban tanított zenét, 1993-ig a diákkórusokat és -zenekarokat vezényelte. Ezzel párhuzamosan részt vállalt a fiatal tehetségek felfedezésében, 1969-től 1981-ig a rétyi Tavirózsa-fesztivál szervezésében vett részt.
Hatvan könnyűzenei darabot, 85 kórusművet, 120 népzenei feldolgozást és egy musicalt komponált (a Világraszóló lakodalmat (1974-ben), és az első sepsiszentgyörgyi beatzenekar, a Sonor alapító tagja volt. 1998-ban megalapította saját lemezkiadóját, a Dancs Market Recordsot, amelyen keresztül közel kétszáz albumot adott ki, és számos fiatal művész zenei karrierjét menedzselte. Több kötet szerzője. Munkásságáért 2017-ben Pro Urbe díjjal tüntette ki Sepsiszentgyörgy önkormányzata.
Zene iránti szenvedélyét gyermekei is örökölték, Zsolt fia koncertszervezőként dolgozik, míg lánya, Annamari egy sikeres popzenei pályakezdés után a Budapesti Operettszínház szólistája lett.
Dancs Árpád a halála előtti utolsó pillanatig is aktívan tevékenykedett, kulturális visszatekintői, filmtörténeti, mozitörténeti írásai jelentek meg, az erdélyi könnyűzene történetét, alakulását és fejlődését bemutató értékes dokumentációs anyagot gyűjtött. Utolsóként írt filmkrónikája a Háromszék napilapban jelent meg ma.
